Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
Pad, padka A köznyelvi megnevezés alapjául szolgáló paáól a korábbi vélekedésekkel szemben K. CSILLÉRY Klára szemléletesen bebizonyította, hogy alapjelentésében nem a 'padlás', 'deszkaállvány', 'deszkapadló' az elsődleges, hanem a 'talaj, alapzat, földkiemelkedés'. Ez teszi lehetővé, hogy a pad bútordarab fejlődését az Árpád-kori földbemélyített házak ülőgödreitől a falak mentén húzódó ülőpadkákon keresztül a később már az asztalosok által készített ülőbútorig nyomon kövessük. A korai adatok nem mindig világosak - állapítja meg - sokszor nem dönthető el egyértelműen, hogy az adott esetben ülőhelyül, vagy a kemence alépítményéül szolgáló padról, padkáról van szó 4 . Mindenesetre a pad egyik korai és egyértelmű említése -1518: „ Locum fornacis wlgo pad' - tüzelő padka. A padka megnevezéssel a Magyar Nyelv Atlasz nem foglalkozott, a Magyar Néprajzi Atlasz mint „A nyílt lángú főzőhely (tüzelőhely) nevé"-t vette számba 6 , tehát gazdag jelentéstartalmának csak egy részét. A térképből kitetszik, hogy a terminus elsősorban az Alföldön használatos. A szempontunkból most fontosabb területeken azonban nem mindig egyértelmű a kép. A Néprajzi Atlasz szerint az Ipoly mentén egészen a Zagyva vonaláig ismert a megnevezés, majd északi határa az Óvár (Olováry) - Karancskeszi - Erdőkövesd - Verpelét - Tibolddaróc és a Tisza vonala, de ismert a Bodorgközben, sőt olyan északi helyeken is felbukkan, mint Berzéte (Brzotín), Nyíri, Abara (Oborín). Ezzel szemben például a Bodrogközben GÖNYEY Sándor szerint a padka funkciójú sáremelvényt nem így nevezik 7 . Abaújban és Zemplénben sem ismert a megnevezés, legészakabbra Ónodon fordul elő 8 . Borsod északi részén Ragályon a packa a kemence felső részén lévő váll-szerűség, Zilizen pitvarbéli tüzelőpadka 9 . Dél-Borsodban a padka keveredik az egyéb megnevezésekkel. Hejőszalontán, Vattán még ismert a terminus, Kisgyőrben mellette már a kucik'm feltűnik 10 , Kacson azonban ismeretlen". Délebbre Mezőkövesden és környékén padkának nevezik a szobai tüzelőberendezés ezen részét 12 , ugyanúgy, mint Mezőcsáton, az utóbbi helyen a konyhában lévő közép- és a kemence előtti oldalpadka közötti rész a kocik, kucik 12 . Heves megyében a boglyakemence térhódításával a kemence alapépítményének padka megnevezése általánossá vált 14 , de korábban a Mátraalján, Nógrád megye Szécsény körüli részén a tiszpal, íiszpao megnevezést használták 15 . Nógrádban a megye déli felében, Szurdokpüspökiben, Bujákon, Csecsén padka, kemence pad van, Szokolyán a pitvarban, a kemence szája előtti rész tűzhely* 3 . ZÓLYOMI József történeti adatai arról vallanak, hogy a megye innen északabbra eső részein a padka megnevezés egykor ismeretlen volt 17 . 4. K. CSILLÉRY Klára 1970. 67. 5. OklSz.737. 6. MNA240. 7. GÖNYEY (ÉBNER) Sándor 1931. 7-8. 8. VAJKAI (WAGENHUBER) Aurél 1937. 269. 9. GUNDA Béla 1934. 5.. 11., 25. ábra 10. OMF Falukutatás 11. LAJOS Árpád 1969. 344. 12. HERKELY Károly 1939. 15. 13. KÓTHY Judit 1971. 103. 14. BAKÓ Ferenc 1973-74. 232. 15. BAKÓ Ferenc 1973-74. 226. 16. GÖNYEY Sándor 1938. 277. 17. ZÓLYOMI József 1974. 30-31.
