Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TETŐK
gyulladt hidas nyomtatott szalmával volt fedve..." 187 , bár fölhozható az az ellenérv, hogy bogárhátú tetőkről lehet szó. A lakóházakra vonatkozó adatok azonban - igaz nem említik, hogy a megégett ház teteje nyomtatott - egyértelműen vallanak a szalma fedésről: „...a ház... teteje nád és szalma..." 1 ; „Lakóház, 2 szoba, 1 konyha kőből 189 gyékény és zsup födés." . Az utóbbit azért idéztem, mert időben alig tér el az előzőtől, a két feljegyzés kézírása is egyezik, tehát nyilvánvaló, hogy tudatos megkülönböztetésről van szó. Lépcsős zsúpfedés zsindellyel'szegve, Margonya (Marhán'- Sáros m.) 1884-ben 1 Az épület fedele vegyes nád gyékény és szalma..." 190 . Egy tűzvész alkalmával 1896-ban tíz ház és négy melléképület vált a lángok martalékává: „Az épületek fedele egy ház kivételével nád gyékény és szalma." 191 , és itt is van példa még ugyanebben az évben, hogy „Fazsindely és zsufból álló vegyes tetető..." 192 égett le. Az idézett adatok eléggé egyértelműen bizonyítják, hogy Mezőkövesden pontos különbséget tettek a kötözött szalmából, azaz zsúptól, zsufból készült héjazat és a szalmás tető között. Egy, valószínű a XIX. század elején épült lakóház - Honvéd u. 12. - bontásakor a szarufákba beverve nagy mennyiségű faszeget találtam. Ezt akkor úgy értelmeztem, hogy az egyébként csak gúzzsal megerősített tetőlécek lecsúszását akarták velük megakadályozni. Ezen adatok ismeretében azonban az sem kizárt, hogy a faszögek a teregetett szalma fedéshez kellettek. Igaz a ház egykor üstökös tetőformájú volt, és meggondolkoztató, hogy ez esetben alkalmazták-e, alkalmazhatták-e ezt a fedésmódot. A tető gerincén elhelyezett nyomtatóí/akat, ftte/tovakat 193 , kabolaYal, SCHIER, Bruno, mint láthattuk, a teregetett szalma fedéssel hozta kapcsolatba. Az ilyen nyomtatófákat, lekötéseket a Felföldön szinte mindenütt alkalmazták, nemcsak a szalma, de a zsúp, sőt a nád fedésnél is. Figyelemre méltó, hogy a Felföldön nem rögzítették fonással a tetőgerincen összeérő kévéket, hanem szalmát, vizes kenderrostot 194 teregettek el, és ezt fogatják le az említett „V" alakú fákkal. A Felföldön ezek szerint ismerték a teregetett szalmafedést, de hogy ezt mikor, hogyan váltotta a zsúp, nem lehet pontosan megállapítani, hiszen már az első, XVIII. századi adatainkban is együtt szerepel a kétféle fedésmód, ugyanakkora szalmafedés helyenként a XIX. század végéig megmaradt. 187. 1889. június 11. - Miskolci Állami Levéltár 193. Fasc. 414. 188. 1880. június 22. - Miskolci Állami Levéltár 193. Fasc. 414. 189. 1880. november 30. - Miskolci Állami Levéltár 193. Fasc. 414. 190. November 9. - Miskolci Állami Levéltár 193. Fasc. 414. 191. Szeptember 20. - Miskolci Állami Levéltár 193. Fasc. 414. 192. November 16. - Miskolci Állami Levéltár 193. Fasc. 414. 193. SELMECZI KOVÁCS Attila 1969. 558. 194. SELMECZI KOVÁCS Attila 1969. 558.
