Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
FALAZATOK
Vert falú lakóház, Bélapátfalva (Borsod m.) Az ilyen falak építéséhez nem mindenhol vannak meg az adottságok, jó és tartós vertfalat homokosabb földből lehetett készíteni. 185 Mindez azt eredményezte, hogy a vertfal a Felvidéken nem vált általánosan alkalmazott falkészítés móddá, inkább csak helyi jelentősége volt. A Medvesalján a XIX. sz. második felében gyakoribb, mint a vályog 186 , Nógrádban 1850 előtt csak a folyóvölgyekben mutatható ki, elsősorban a Lókos mentén, valamint a mai északi megyehatár közelében. A század közepe után Balassagyarmattól délre egy, az Alföld felé húzódó sávban jelennek meg a vertfalú lakóházak. Heves megyében a déli részeken a Jászság vertfalainak kisugárzó hatása figyelhető meg. A Tárna és a Zagyva völgye előrenyomulási területe a vertfalnak, ugyanakkor a megye középső részeiről nem tudunk használatáról 187 . Keletebbre is hasonló tendencia figyelhető meg, a Sajó, Bódva és a Bodrog mentén terjed a hegyvidék felé. A XIX. század első felében még csak az említett vidékeken mutatható ki, hogy azután a század második felében helyenként alapvető jelentőségűvé váljék. Különösen a Bódva és a Hernád között szemléletes ez a folyamat, ahol csak 1850 körül jelennek meg az első vert falú lakóépületek, 1875-öt követően azonban a vidék meghatározó építéstechnikája lesz. Dél-Borsodban a nyugatabbra eső tájakkal egyezően a szórványosan előforduló vert falú épületek 1875-ig megsokasodnak, de ettől kezdve megtorpan terjedésük, rohamos gyorsasággal átadják helyüket a vályognak. Vert fal részlete, Bén y (Bina - Esztergom m.) 185. Ld. pl. BAKÓ Ferenc 1969. 262., BALASSA M. Iván 1990. 11-14., sőt már 1768-ból ismerünk ilyen „szakvéleményt", igaz Dél-Magyarországról, a Maros mentéről - BALASSA M. Iván 1989c. 37. 186. DÁM László-D. RÁcz Magdolna 1985. 108., DÁM László-D. RÁcz Magdolna 1986. 27. 187. BAKÓ Ferenc 1969a. 263.
