Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
FALAZATOK
avassal, egy továbbinál az ágas helyett szulápra szerepel 91 . Figyelemre méltó, hogy Paszabon és Tiszadobon a patsit falú házak mellett sövény falúi is összeírtak 92 . Nyugatabbra a Hernád völgyében a patics egyértelműen a falhoz alkalmazott fonadék anyagát jelen93 tette , a Boldva vidékén, GUNDA Béla gyűjtéséből nem állapítható meg pontosan, hogy az anyagra, vagy a technikára vonatkozik a megnevezés . Gömörben a sövényfalat paticsnak nevezték 95 , Vázszerkezetes, függőleges fonású sövény fal építés közben, Serke (Sirkovce Szarvaskőről paticsházróX emlékez- Gömörm.) nek meg 96 , ISTVÁNFFY Gyula is pacsitháztóX szól 97 . A patics megnevezés és alakváltozatai azonban nemcsak a vázszerkezetes, hanem a talpas-vázas falakkal kapcsolatosan is előfordulnak 98 . Az, hogy technikailag jelentősen eltérő falaknál egyaránt előfordul a megnevezés, azt erősíti meg, hogy a patics nem a teljes faltechnikát, de még nem is a sövényt, hanem csak azt a vesszőt jelenti, amelyből - a keleti részeken függőleges - fonással a vázat kitöltik. Saját gyűjtéseim Szatmárból, Abaújból, Zemplénből, VAJKAI Aurél említett adata is ezt támasztja alá. Pontos megfelelője ez annak a jelentésnek, mely a tőlünk északra lévő szláv nyelvekben - az átvétel valószínűsíthető forrásánál kimutatható, a szlovákban 'karó', 'bot', 'cövek', a csehben 'husáng', 'karó', a lengyelben 'bot', 'léc' stb. 99 . A megnevezés meglehetősen későn terjedt el, gyors általánossá válásához hozzájárulhatott, hogy a hangalak mögött a magyar nyelvben nem érződött az eredeti jelentés, így alkalmas volt a sövény kitöltéssel készült falak technikai változatot figyelmen kívül hagyó jelölésére. Nem példa nélküli ez, hiszen egy évezreddel korábban a kemence hasonlóképpen válhatott a zárt tüzelők általános terminusává, annak ellenére, hogy eredetileg 'kőből készült'-et jelentett 100 . A Nógrád megyei XVIII. századi, tűzesetekkel kapcsolatos forrásokban egyetlen patics adatot sem találhatunk, kizárólag fonott, vagy sövény falakat említenek 101 . Máshol is ez tapasztalható, például Szokolyán 1789-ban: „Az istálló... oldala karóbúi sövénnyel megfőny va" 102 . Az 1560 körül keletkezett Gyöngyösi Szótártöredék „Sówenyból chynaltatoth, nadal fódót hazacMá'-ról szól 103 . Ugyancsak Heves megyé91. PÁLL István 1987. 13. 92. PÁLL István 1987. 15. 93. VAJKAI (WAGENHUBER) Aurél 1937. 264. 94. GUNDA Béla 1934. 2. 95. DÁM László-D. RÁcz Magdolna 1986. 25. 96. BAKÓ Ferenc 1967. 184. 97. ISTVÁNFFY Gyula 1911. 9. 98. Ld. pl. DÁM László 1981. 77. a Zempléni-hegységből, CSERI Miklós 1981. 53. Szuhatoről stb. 99. TESZ III. 130. 100. Ld. BALASSA M. Iván 1985a. 24-26. 101. ZÓLYOMI Józsefl974. 16-17. 102. GÓNYEY Sándor 1939. 3. 103. BERRÁR Jolán és KÁROLY Sándor szerk. 1984. 312.
