Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
FALAZATOK
Borona A borona terminus is előfordul a Felföldön, ez azonban az általános névhasználattal nem azonos tartalmú. PÁPAI Károly szerint a borona/a az a függőleges oszlop, amely a talpfába van beróva, és ennek vájatába kerülnek a zsilipdeszkák 59 . LAJOS Árpád szerint Domaházán a zsilipdeszkát nevezik boronafának 60 , REGULY Antal is hasonló adatot gyűjtött: „Kurtányi ház fala boronafa (hasított egy fa derekában kettő) ez jön a zsilipbe ez meg a talpfába..." 61 . A borona a nógrádi történeti adatokban is előfordul, de értelmezésük meglehetősen nehéz. így például 1663-ban Füleken: „...Pajtám, ugyanazon kertben épített új Istállóm Tövéből elrontatott, ugy hogy annak csak egy karója egy borona faja. meg nem maradott..." 62 . 1745-ből egy malomépülettel kapcsolatban említik, 1829-ben pedig egy füleki zsellérházról, hogy boronafákból készült 63 . Az utóbbinál a „...fa épületje... Melyben lévő Borona fák, oszlopok és 3 belső fonott közfalak..."-ról emlékeznek meg 64 , ez eléggé egyértelműen a néprajzi adatokkal egyező. A korábbi csűrnél is feltűnő a karó említése, mely nem kizárt, hogy a függőleges, vájattal ellátott oszlopot jelentette. A közelebbről nem meghatározható szláv nyelvből átkerült, eredetileg 'gerenda' jelentésű borona 65 a Felföld magyar népességénél tehát nem a sarkokon különböző illesztéssel összeerősített szálfákból készített falat jelöli. Szórványos előfordulása csak a függőleges oszlopok vájataiba csúsztatott zsilipdeszkákat, esetleg magát az oszlopot jelenti 66 , tehát korántsem olyan közkeletű megnevezés, mint ahogyan ez BÁTKY Zsigmond nyomán 67 elterjedt. A boronafal visszaszorítása Az erdőtakaró fokozatos pusztulásával a boronafal használatának területe is szűkült, bár arról nincsenek ismereteink, hogy a XVIII. századot megelőzően milyen arányt képviseltek az ilyen fallal épült lakóházak a Felföld magyar népi építészetében. A fa pazarlását, melynek része az épületfalak készítése is, az államhatalom a XVIII. század második felétől igyekezett rendeletek útján megszüntetni. Az 1769-ben kiadott országos erdő-rendtartás még csak engedélyhez kötötte az épületre való fa kivágását . Ez tükröződik az úrbéri összeírások formanyomtatványában, és az ezek nyomán készített urbáriumokban is. Az ország legkülönbözőbb vidékein szórói-szóra 59. PÁPAI Károly 1893. 13. 60. LAJOS Árpád 1959. 63-65. 61. REGULY Antal 1857. 18., kiemelés tőlem 62. ZÓLYOMI József 1987. 500., kiemelés tőlem 63. ZÓLYOMI József 1974. 16. 64. PMA 311. 65. TESZI. 347. 66. Hasonló jelentésben él Szlavóniában is - GARAY Akos 1911. 231. 67. BÁTKY Zsigmond 1941. I. 191. 68. TAGÁNYI Károly 1894. II. 310.
