Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

II. A MÚLT ÉS JELEN KÉPESLAPOKON - Közlekedési eszközök

utcaképek természetesen a régi járműveket is ábrázolják. A századforduló budapesti képeslapjain még láthatók a XIX. század városi közlekedésének javát lebonyolító bérkocsik és lóvontatású emeletes omnibuszok. Az első pesti omnibusz járat már 1832-ben megindult, s 1860-ban több kisvállalkozónak mintegy száz kocsija járta a főváros utcáit. Az omnibuszt a lóvasút és a villamos szorította vissza, de néhány vonalon még a századfordulón is közlekedett. így pl. a földalatti vasút megépülése után az Andrássy úton, amint azt néhány képeslap is jelzi. Itt 1919-ben szűnt meg a lovas omnibusz, a főváros utolsó omnibusza pedig 1929. november 5-én döcögött végig a Villányi úton. A XIX. század második felében a szervezettebb és gyorsabb tömegközlekedést a városokban is a lóvasút ígérte. Budapesten 1890-ben érte el a legnagyobb teljesítményt, 42 kilométer hosszú hálózatán 360 kocsi bonyolította le a forgalmat. A század végére azonban háttérbe szorult a versenyképesebb villamosvasúttal szemben. Budapesten az utolsó lóvasúti kocsi 1898. június 7-én közlekedett a Déli-vasúttól a Széna térig. A pesti városképi lapok néhány lóvasúti kocsit kuriózumképpen örökítettek meg, s ezek között található a Margit-szigeten 1874-től közlekedő kedvelt lóvonat, amelyet csak 1928-ban szüntettek meg (29. kép). Viszont több képeslapot is kiadtak egy alig ismert lóvasútról, a Pusztaszentmihályi Közúti Vasút Rt. kocsijairól. A századforduló képeslapjai több vidéki városból közölnek lóvasúti felvételt: pl. Arad, Temesvár, Kassa, Eszék. Egy statisztika szerint a századfordulón Európában mintegy négyezer kilométer hosszú, jórészt a városi közlekedést szolgáló lóvasút működött. Egyéb közlkedési eszközök mellett lóvasúti kocsik is láthatók többek között egy 1895-ös berlini, egy 1899-es moszkvai, egy 1898-as prágai és egy 1899-es datálású bécsi képeslapon. A régi járműveket kiszorító villamosvasút első próbajárata 1887-ben indult meg Budapesten a Nyugati pályaudvar és a mai Majakovszkij utca között. Az egyik korai levelezőlapon még a Nyugati pályaudvar előtti végállomás látható a régi típusú villamosokkal. 1889-től már csak villamosvonalak épültek a fővárosban. Az új villamoskocsikat sorra megtaláljuk a képes levelezőlapokon, hiszen a századfordulón a villamos a modem közlekedés és a városiasodás szimbóluma volt Sajátos helyi közlekedési eszközt, a gőzüzemű kisvasutat örökítették meg a századforduló debreceni képeslapjai. 1884-ben építette a Lindheim cég, és a vasútállomástól a Nagyerdőig közlekedve bonyolította le a helyi forgalmat Még egy 1910-es datálású képeslapon is látható a kisvonat, amelyet körülbelül ekkor villamosítottak. Több vidéki városban (Szeged, Miskolc, Sopron) már a XIX. század végén megépültek a villamosvonalak. Az autóbusz és a személyautó az 1900-as évek elején jelenik meg a képes levelezőlapokon. Magyarországon 1908-ban kezdett emeletes autóbuszt gyártani a Magyar Automobil Rt. Aradon. Már ebben az évben több képeslap is készült a gyár Westinghouse típusú autóbuszáról az aradi főtéren. A busz oldalát telerakták üzleti reklámmal (cipész, szabó, asztalos, ékszerész stb.) (30. kép). Képes levelezőlap jelent meg a gyár épületéről is (1912). A régi autók, autóbuszok iránt napjainkban is nagy az érdeklődés. Az 1970-es években több rajzos és fotós színes járműsorozat jelent meg a Közlekedési Múzeum gyűjteményében őrzött régi példányokról (Oldsmobil, 1899; FIAT, 1907; Rolls-Royce, 1909.). Az elmúlt évszázadban a képeslapok egyik kedvelt motívuma a vasút. A XLX. század második felében Európaszerte kiépültek a főbb vasúti vonalak, az 1890-es évektől pedig az országos jelentőségűekhez helyi-érdekű szárnyakat is csatlakoztattak. A képeslap megjelenésének a korát általában a gyors iparosodás jellemezte. Büszkék voltak azokra