Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

III. MŰVÉSZETEK A KÉPES LEVELEZŐLAPOKON - Színház, film, irodalom, zene

A színészlapok egy része a színészt ábrázolja jelmez nélkül és közli a nevét. Gyakoribban a színészt egy-egy jelenetben megörökítő lapok, ahol feltüntetik a darab címét is. 1905-1906 körül voltak divatosak azok a képeslapok, amelyek egy színházépületet ábrázolnak, amely elé montírozták a színház egyik színésznőjének a fényképét: pl. Kornai Berta a Magyar Színház vagy Márkus Emília a régi Nemzeti Színház előtt. Ezekben az években jelentek meg az „Üdvözlet Budapestről" feliratú lapok a főváros egy-egy jellegzetes épületével és egy szülésznő mellképével. így szerepel egy képeslapon Pálmay Ilka a Magyar Színházzal (XXVJX kép) és Küry Klára a Nyugati pályaudvarral. A rajongók mindig előszeretettel gyűjtötték a dedikált színészlapokat így ismertek a század elejéről többek között Ujházy Ede, Beregi Oszkár és Odry Árpád aláírásával ellátott képeslapok. Képes levelezőlapok minden korszakban a sikeres színdarabokról és a közönség kedvenc színészeiről, színésznőiről készültek. Ezek tükrözik koruk színházi kultúráját, s általuk lemérhetjük az egyes műfajok divatját. Általában érvényes, hogy zömmel a nagy tömegek ízlését tükröző könnyű műfaj (népszínmű, operett) a képeslapok témája, és jóval kevesebb lapot adtak ki a drámai szerepekről. A képes levelezőlap magyarországi elterjedésekor a népszínmű már egy letűnt műfaj, csak Blaha Lujza személyes varázsa tartja fenn. A városi kispolgár szórakoztatására szánt népszínművek egyik tipikus darabja Csepreghy Piros bugyelláris-a. Ebből több részlet is megjelent a népszínmű jellegzetes alakjaival (huszár, kardos asszonyság, cimbalmos). Az egzotikumok iránti érdeklődést elégítették ki a Kisfaludy Színházban 1899-ben óriási sikert elért keleti opera, a Szulamit legjellemzőbb nyolc részletét megörökítő képeslapok. A századfordulón a magyar színházművészetben is megfigyelhető volt a polgári ízlés előtérbe kerülése, s ezt az operett térhódítása jelzi. A francia operettek kedvelt színésznője Pálmay Ilka, de a kor ízlését fejezte ki Küry Klára is gömbölyded idomaival, édeskés lényével. A bohózatokban Hegyi Aranka volt a primadonna. Az angol operettek talpraesett, vidám, életszerű, természetes mozgású színésznője Fedák Sári, akinek a népszerűsége csak Blaha Lujzáéhoz hasonlítható. A Magyar Színházban és a Király Színházban a XX. század elején nagy sikere volt a Lehár operetteknek (Drótostót, a Víg özvegy, Cigányszerelem), de a számtalan képeslap is jelezte többek között a Leányvásár, a Varázskeringő és Kálmán Imre Cigányprímásának közönségsikerét. 1904-ben a Király Színház mutatta be Kacsóh Pongrác daljátékát, a János vitézt. A címszerepet Fedák Sári, Iluskát Medgyaszay Vilma alakította. Strelisky felvétele alapján rögtön képeslapot is kiadtak a színház legsikeresebb darabjáról (60. kép). A könnyű műfaj primadonnái és bonvivánjai mellett a századfordulón még művészete csúcsán lévő Jászai Mari, Márkus Emília, Rákosi Szidi, Török Irma, Szacsvay Imre, Cászár Imre az antik tragédiák és shakespeare-i hősök, valamint az új társadalmi drámák szenvedélyes alakjai is megtalálhatók a levelezőlapokon. Jászai Mariról talán a legismertebb képeslap a Gertrudis szerepében készült (61. kép). A XX. század első évtizedeinek színházi képeslapjai főleg operettek, daljátékok és zenés darabok részleteit, vagy ebben viselt kosztümökbe öltözött színészt ábrázolják. A legtöbb képes levelezőlap természetesen a közönség kedvenceiről, a legdivatosabb színészekről készült. így láthatjuk Blaha Lujzát a Szókimondó asszonyság-ban és a Matyólakodalom-ban, Blaha Lujzát és Turcsányi Olgát a Nagymamá-ban, Fedák Sárit a János vitéz-ben, a Cigányszerelemben, a Leányvásár-ban (1905), a Gésákban (1911), Blaha Lujzát és Horváth Jenőt a Nagymamá-ban (1908), Fedákot, Rátkait és Perczeit A Cigányprímás-bán (1913), Turcsányi Olgát és Ráthonyi Ákost A víg özvegy-ben (1907). A drámai szerepek közül a nagy színészegyéniségek sikere miatt képeslap mutatja be pl.