Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)
III. MŰVÉSZETEK A KÉPES LEVELEZŐLAPOKON - Színház, film, irodalom, zene
csolatban néhány adatot megemlíteni. A WW az 1897-ben létrejött bécsi szecesszióból vált ki 1903-ban Koloman Moser és Josef Hoffmann vezetésével. A kezdetben iparművészettel foglalkozó társulás 1908-ban bízta meg tagjait, köztük Oskar Kokoschkát az első képeslap rajzok elkészítésével. Több művész (Maria Likarz, Kitti Rix, Mathilde Flögl) textil és tapéta rajzait is átvitték a képes levelezőlapokra. 1910-ben Kokoschka „Az álmodozó fiúk" című litográfiái sorozata képeslapokon is megjelent. Kokoschka összesen 13, Egon Schiele 3, Berthold Löffler 7, Divéky József több mint 20 képeslapot készített a WW-nek. 1908 és 1914 között a WW 900-nál is több számozott képes levelezőlapot adott ki. A legtöbb lapot Fritzi Low, Mehla Köhler (XXIV. kép), Susi Singer, Maria Likarz (58. kép), Herta Hirsch, Mathilde Flögl, Dina Kuhn rajzolta. A példányszámok 100-1000 között mozogtak. A képeslapgyártást az első világháború éveiben szüneteltették, de az 1920-as években ismét fellendült, és 48 művésznek mintegy 800 rajzát nyomták újra (XXV. kép). A WW pénzügyi nehézségei 1926-ban kezdődtek. 1932ben árverezték el árukészletét, amelyben ekkor már csak kb. 200 WW képeslap volt. A XX. század első felében a legnagyobb európai művészeti kiadók közé tartozott a müncheni Ackermann (59. kép), a drezdai Stengel, a lipcsei Meissner, a berlini Neelmeyer, a hamburgi Erpaco és a milánói Modiano. Ezek a kiadók a világ nagy múzeumaiban található műkincsek reprodukcióit is nagyszámban jelentették meg (XXVI. kép), így váltak még ismertebbé a Louvre, British Múzeum, a Vatikáni Múzeum, az Uffizi Képtár, a Prado, az Escoriál festményei és szobrai. A múzeumok maguk is kiadtak egyedi lapokat vagy sorozatokat. A Szovjetunióban már 1924-ben megjelentek a Tretyakov Képtár és az Állami Forradalmi Múzeum egyes tárgyainak reprodukciói. Azóta megszámlálhatatlan képeslapon ismertették meg a világgal az orosz és az egyetemes művészet alkotásait. Magyarországon napjainkban sem csökken a művészeti lapok jelentősége, és a művészetek iránt érdeklődők szívesen vásárolják a hazai és külföldi múzeumok műkincseiről, műemlékekről készített levelezőlapokat. Színház, film, irodalom, zene A színészeket, színházi jeleneteket ábrázoló képes levelezőlapokat a múlt század végétől napjainkig nagy érdeklődés kísérte. Különösen a képeslapgyűjtők vásárolták szívesen egy-egy korszak „divatos" színészének arcképét vagy valamelyik sikeres darab jelenetét, de az átlagember is gyakran küldött ilyen lapot ismerősének. Ma már művelődéstörténeti jelentőségük is van a XIX. század végi és a XX. század eleji művészeket, színházi jeleneteket megörökítő képeslapoknak. A 80-90 éves lapok sok, ma már ismeretlen színészt jelenítenek meg. Közülük csak néhányat említünk, akik leggyakrabban szerepeltek a képes levelezőlapokon: Blaha Lujza, Lányi Géza, Kápolnai Irén, Kovács Mihály, Jászai Mari, Márkus Emília, Fedák Sári, Gombaszögi Ella, Küry Klára, Varsányi Irén, Medgyaszay Vilma, Pálmai lika, Török Irma, Komlóssy Emma, Szoyer Ilonka, Odryné Keczeri Irén, Kornai Berta, Ligeti Juliska, Jókainé Nagy Bella, Prielle Kornélia, Petráss Sári, Turchányi Olga, Vízvári Mariska, Beregi Oszkár, Császár Imre, Csortos Gyula, Gábor József, Gózon Gyula, Góth Sándor, Hegedűs Gyula, Latabár Árpád, Ráthonyi Ákos, Sziklai József, Szirmai Imre, Törzs Jenő, Újházi Ede, Várkonyi Mihály, Bárdos Arthur, Odry Árpád, Rátkai Márton.