Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

II. A MÚLT ÉS JELEN KÉPESLAPOKON - Történelem, politika, propaganda

lap. A jelölt fényképe egy ovális virággirland keretben jelenik meg. Mellette a stilizált magyar címer és a korona, valamint az igazságot jelképező kétkarú mérleg karddal. A lap alsó részébe még a szavazásra buzdító propaganda-szöveget is nyomtatott a Belvárosi Szabadelvű Párt (43. kép). A képes levelezőlapot azonban nemcsak az uralkodó osztály pártjai, de a munkásosztály, a szociáldemokrata pártok is felhasználták. Németországban 1901 és 1910 között a lipcsei Richard Lipinski kiadóvállalat több olyan május elsejei üdvözlőlapot készített, melyek a szocialista propaganda céljait szolgálták. Rajzuk, szövegük általában a nyolcórás munkaidőt követeli. Némelyik lapon munkások vonulnak a városból a szabadba vörös zászlókkal, és azokon három hatalmas nyolcas szám látható. Mások a zászlók helyett a munkásegységre, a szervezkedésre felhívó táblát visznek. A tömeget többnyire a szabadságot jelképező frígiai sapkás nő vagy fiatal férfi vezeti. A munkások mellett néha parasztok és nőalakok is feltűnnek, ugyanis a nőmunkások szervezése abban az időben kezdett fellendülni. Több képen a felkelő nap ragyogja be a tájat, és fényesen emelkedik a gyárkémény fölé. Készültek olyan lapok is, amelyeken a munkásmozgalom vezetőinek - Marx, Engels, Lassalle, Bebel - portréi láthatók. Ezek a lapok Magyarországra is eljutottak. A magyar Szociáldemokrata Párt is kiadott néhány nagyhatású propaganda levelezőlapot századunk első évtizedeiben. A párt 1907. október 10-re általános politikai sztrájkot és tüntetést szervezett. Munkásfel vonulások voltak Budapesten, Szegeden, Pécsett és más városokban. A szegedi munkások felvonulásáról képes levelezőlap is készült. Bíró Mihály már 1909-ben megtervezte híres jelképét, a kalapácsos vörös embert, de csak 1911-ben jelent meg az újság címlapjára nyomtatva, mint a Népszavát propagáló plakát. Erről képeslap is készült a Népszava Könyvkereskedés kiadásában. Az 1910-es évek elején megindult fegyverkezés elleni propagandát szolgálták Bíró Mihály további grafikái: a nagy zsák pénzt elnyelő katona és az embereket az ágyúba lapátoló katonaruhás halál. Ez utóbbi a híres „ágyútöltelék-plakáf-ról készült 1912-ben, a Monarchiának Szerbia elleni első mozgósításakor. Az első világháború idején a háborús uszítás és a harcra buzdítás eszköze volt az akkor rendkívül divatos képeslap. A „Mint az eseménygazdag idők emlékére" címet viselő képeslap Ferenc Józsefet mutatja, amint híres kiáltványát írja, és közli a „Népeimhez" kiáltvány szövegét is (44. kép). Rengeteg osztrák és magyar képeslap jelent meg a népeiért és hadseregéért imádkozó királyról. A jó király eszményét terjesztették a nép között azok a lapok is, amelyek a sebesülteket meglátogató Ferenc Józsefet ábrázolták. A háborús propagandát szolgálták a nemzetiszínű zászlós lapok a Szózat kezdő soraival vagy a Kossuth nóta aktualizált változatával (XVII. kép). A rajzos, színes lapok rohamozó katonái az osztrák, magyar és német csapatok hősiességét voltak hivatva illusztrálni. A bátor magyar bakával szemben mindig az ijedt arcú ellenséget ábrázolják. Mindig csak a győzelmes harcokról készültek ilyen lapok: pl. Visszavert olasz támadás Isonzónál, Hindenburg tábornok serege tönkreveri az oroszokat, Egy szerb üteg meghódítása. Ezeknek a képeslapoknak az ellentéte pl. az elesettek sírjáról Michowban készült megrázó felvétel. A háborús lapok álhumanizmusának tipikus példája az, amelyen az ellenséges katonák megadják magukat, s a kép alatti vers az alábbiakra inti a magyarokat: „A dicső nagy küzdelemben Ember harcol ember ellen,