Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

II. A MÚLT ÉS JELEN KÉPESLAPOKON - Városképek és tájképek

denkori kereskedelmi viszonyokat és az üzlethálózatot. Rendszerint a tulajdonosok nevei is olvashatók a boltok bejáratánál. Ha megvizsgáljuk Debrecenről a szerencsi gyűjteményben őrzött - az 1890-es évek és 1954 között megjelent - képes levelezőlapokat, az alábbi, gyakoriságot is kifejező tematikus felsoroltás rögzíthetjük: utca, tér, városrészlet; református nagytemplom; egyéb templom; tudományegyetem; színház; vasútállomás; fürdő; szálloda; nagyerdei részlet; klinika; laktanya; református kollégium; iskolák; Csokonai szobor; vendéglő; katolikus leánynevelő intézet; református főgimnázium; Déri Múzeum; városháza; szanatórium; a város ötös díszfogata; kereskedelmi és iparkamara; Kossuth szobor; Bocskai szobor; gazdasági akadémia; református püspöki palota; csónakázó-tó; köztemető és krematórium; igazságügyi palota; megyeháza; hősök temetője; munkáskertek; református leánynevelő intézet; siketnémák intézete; királyi ítélőtábla; zenede; víztorony; kenyérpiac; rendőrségi palota; honvédszobor; első világháborús emlékmű. Egy kisváros, Szerencs képeslapjain a következő témák jelennek meg: Rákóci vár (25. kép); Rákóczi várkert tóval és hattyúkkal; református és katolikus templom; cukorgyár; vasútállomás; látkép; utcarészlet; főszolgabírói hivatal; járásbíróság; városháza; szálloda; fürdő; laktanya; országzászló (a két világháború között). A történelmi nevezetességű műemlékek mellett a középületek, utcarészletek minden korszakban jellemzőek a városképi lapokra. A két világháború között emelik az első világháborús emlékműveket, országzászlókat, ezekről mint helyi nevezetességről képeslapok is készültek. 1945 után az új lakótelepek, kulturális és szociális létesítmények, parkok, szobrok egészítik ki a korábbi képeslap tematikát, és mutatják be a település új arcát. A falvakról készült levelezőlapok is elsősorban a nevezetességeket (várrom, kastély, templom) ábrázolják, de gyakori a Hangya szövetkezet, üzletek a közeli házakkal, orvosi lakás, gyógyszertár, malom, első világháborús emlékmű (26. kép). A falu fölötti magaslatról készített felvételek a település panorámáját mutatják. Általános a fő utcai látkép a templommal, vagy utcarészlet egy-egy üzlettel és az előtte álló emberekkel, az éppen ott elhaladó szekerekkel. Az ipari objektumokat, gyárakat és bányákat megörökítő képeslapok az 1880-as évek végétől ismeretesek. Ezek ma már az ipartörténeti kutatások pótolhatatlan dokumentumai. Sok esetben régen megszűnt, vagy olyan kis helyen működött üzemről tudósítanak, melyeknek ezek az egyedüli ábrázolásai. Az ilyen lapokat jól tudják hasznosítani a helytörténeti kutatók is. Az üzemeket, bányákat ábrázoló képeslapokat részben a tulajdonosok készítették reklám célból, részben a település kereskedői, hogy a gyárban dolgozók, illetve a városba érkezők ezen levelezhessenek. A gyár a településnek éppen olyan nevezetessége volt, mint a templom vagy még fontosabb, hiszen sok esetben ettől vált országos hírűvé (borsodnádasdi lemezgyár, metzenzéfi vashámor stb.). A teljesség igénye nélkül - figyelemfelkeltésül - érdemes megemlíteni néhány ipari üzemről készült képeslapot a századforduló évtizedeiből: diósgyőri vas- és acélgyár (1899); borsod-miskolci gőzmalom; csepeli lőszergyár; rudabányai bányatelep (1900); kazinczi kőszénbánya - Herbolya telepi munkáskolónia; bonyhádi első magyar csontfeldolgozó dominó, zománcozó és fémárugyár; büki cukorgyár; nagytapolcsányi cukorgyár (1903); Diósgyőr - Pereces bányatelep (1917); Sirok - Tóth János kőbányája; Nagyharsány - községi kőbánya bányászokkal és iparvasúttal (1911); Nagybátony kőzúzó telep és szénosztályozó; borsodnádasdi lemezgyár (1900); Böhönye - Boskovitz Adolf és társai téglagyár; Borosjenői bútorgyár részletei (1905); a bánhidai centrale