Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)
II. A MÚLT ÉS JELEN KÉPESLAPOKON - Városképek és tájképek
sarkában maradt hely az üdvözlő soroknak. A mozaik lapokon a legtöbb esetben feliratok jelzik, hogy a részletek mit ábrázolnak (VII., VIII., 15. kép). A múlt század végéről ismerünk olyan képeslapokat is, amelyeken a város panorámája vagy részletei mellett a helységre jellemző alakok, vagy korabeli népviseletbe öltözött emberek is látszanak (16. kép). így pl. a Gölnicbányát ábrázoló kép alá a nemesfémbányászatáról híres települést jelképező csákányos bányász rajzát nyomtatták (IX. kép). A fotóábrázolások már az 1890-es években megjelentek. A városkép mellett gyakran a településre jellemző termékeket is ábrázolják. így megemlíthetjük a cseresznyékkel körülvett soproni utcarészletet (X. kép), a szőlőfürtökkel és hordókkal keretezett egri városrészletet (17. kép), vagy a makói utcaképet egy hagyma rajzába montírozva. Debrecenről olyan lapot is kiadtak a századfordulón, amelyen a város részletei az ÜDVÖZLET szó betűiben jelennek meg. A városképi lapokba gyakran az ott sem volt sétálókat, az úri közönség negédes hölgyeit és gáláns gavallérjait is belemontírozták (18. kép). Ugyancsak fotómontázzsal készültek az „Utazás a Föld körül" vagy „Röptiben a világ körül" sorozat lapjai. Az ilyen képeslapok alsó fele egy-egy városrészletet ábrázol. A levegőbe vagy egy férfialakot másoltak s kezében utazótáskával, esernyővel, vagy egy madarat a hátán férfival és nővel (19. kép). Több városról készült olyan lap, amelyen az épületeket, utcarészleteket egy lepke szárnyaiba montírozták (20. kép). A település részletét ábrázoló fotók az 1900-as évek első évtizedeiben még sokszor ovális vagy szögletes, egyszerű, préselt keretben jelentek meg. Már ekkor elég általános az egész oldalt kitöltő fénykép is, esetleg a lap szélén hagytak keskeny fehér keretet. A képeket gyakran kék vagy barna színnel nyomták. Az első világháború éveiben olyan tájlapokat is kiadtak, amelyeken a városrészlet mellett harci jelenet vagy Ferenc József és Vilmos császár arcképe utal a háborúra. A századfordulón kedveltek voltak a címeres városképi lapok. A város egy keretezett részlete mellé, a lap sarkába helyezték el a domborított nyomású magyar címert és a város címerét rendszerint virágcsokorral kiegészítve (XI. kép). A városképi lapok keretezése rendkívül változatos. Főleg 1905 előtt készültek a virágokkal keretezett városábrázolások. A virág vagy az egész képet körülveszi, vagy a kép mellé rajzolták. Előfordult, hogy a rajzolt virággirland keretezésbe ragasztották a város egy részletét ábrázoló fényképet (XII. kép). A virágkeretezés többször a lap domború nyomásával párosult. Az 1890-es évek végén több városról nyomtattak képeslapot a város évszázadokkal korábbi állapotát tükröző metszetek alapján. A mozaiklapok a két világháború közötti években, sőt napjainkban is elterjedtek. A fotó és grafika mellett viszonylag kisebb számban készültek képeslapok az utcákat, épületeket vagy a természetet megörökítő festményekről. Már 1905-ben ismertek voltak a légi felvételek alapján gyártott levelezőlapok. Ilyen lapok jelentek meg többek között Pozsonyról. A felvételeket dr. Dchlein Antal készítette léggömbből 1905-ben és 1907-ben 1700 ületve 7000 méter magasságból. Budapestről is több, hasonló típusú képeslap jelent meg már az 1910-es években. A légi felvételes lapok ma is elterjedtek. A száz év alatt megjelent városképi lapokon jól nyomonkövethetők egy-egy település változásai. A grafikai képeslapok is sok értékes ábrázolást őriznek helységeinkről, a fényképes lapok viszont hűen rögzítik a városok és községek korabeli állapotát, középületeit, tereit és utcáit. Gyakran csak a képeslapok őriztek meg olyan épületeket, utcasorokat, amelyek elpusztultak, vagy lebontották, de szervesen hozzátartoznak a
