Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

VIII. A KÉPESLAPOK GYŰJTÉSE

produkciók és reprodukciós dokumentum lapok); 2. eredeti képeslapok (amelyek rajzát, képét a művész kifejezetten a képeslap számára alkotta). Ezeken belül további kronologikus vagy téma szerinti alcsoportokat javasol. Az USA-ban a képeslapokat a következő főbb témákhoz sorolják: tájlapok, kiállítási lapok, reklám lapok, speciális alkalmak lapjai, különleges lapok. A magángyűjtők mellett az állami közgyűjtemények is felismerték a képeslapok kultúrtörténeti értékét, sokoldalú felhasználásának lehetőségeit, és sorra megalakították gyűjteményeiket. A szakmúzeumok régóta gyűjtik a témába (pl. közlekedés) illő lapokat. A világ nagy képeslap múzeumai közül megemhihetjük az Egyesült Államokból a brooklyni Philatelie Museum több milliós gyűjteményét. A hamburgi Altona Múzeumban több, mint 300 ezer képes levelezőlapot őriznek. Hatalmas képeslap anyaga van a new yorki Metropolitan Múzeumnak és a los angelesi Loyola Egyetemneknck is. Magyarországon egyedülálló, de világviszonylatban is jelentős a szerencsi Zempléni Múzeum képeslap gyűjteménye, amelyben mintegy 1 000 000 képes levelezőlapot őriznek. A múzeum alapját a helyi orvos, dr. Petrikovits László magángyűjteménye képezte. Nevét széleskörű érdeklődése révén jól ismerték a hazai és külföldi gyűjtők, cserepartnerek. Sokoldalú gyűjtő volt, hiszen a legismertebb képeslap és ex libris kollekciója mellett híres ásvány-, plakett-, bélyeg-, könyv-, érem- és pénzgyűjteményt mondhatott magáénak. A növénygyűjtés révén kezdett el érdeklődni a képes levelezőlapok iránt. A növényábrázolások gyűjtése során kerültek a kezébe az alpesi virágokat ábrázoló levelezőlapok. A néprajz mindig vonzotta, így a népviseleti és néprajzi témájú lapok irányába is fejlesztette gyűjteményét. Sokat utazott, és mert a fényképezés az 1920-as években még drága volt, úti emlékként képeslapokat vásárolt, és ismerőseitől is elkérte a számukra érkezetteket. Kollekciója 1944-ben teljesen megsemmisült, és a későbbi nagy képeslap gyűjtemény alapját a véletlennek köszönhette. 1950-ben egy könyvkereskedő barátja olcsón felajánlott Petrikovits Lászlónak nyolcezer képeslapot. Ismerősei, betegei és kiterjedt nemzetközi cserekapcsolatai révén a gyűjtemény rohamosan gyarapodott. 1967ben már 400 ezer képes levelezőlapot számlált. Ekkor ajánlotta fel történeti és néprajzi gyűjteménye egy részével együtt a Szerencsen létesítendő múzeum számára ezt a kollekciót. „A képes levelezőlap története" címen rendezték meg belőle a múzeum első állandó kiállítását. A szerencsi múzeumnak azóta is a képeslap anyag alkotja a legjelentősebb és nemzetközileg is számon tartott gyűjteményét. A kollekció ajándékozás és vásárlás útján folyamatosan gyarapszik, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata pedig évente megküldi a múzeumnak a kiadásban megjelent magyar képeslapok egy-egy példányát. A nagy kultúrtörténeti értéket képviselő gyűjtemény rendkívül sokféle, és az 1880-as évektől napjainkig megjelent képes levelezőlapot őriz. A világ számtalan országából származó lapokat tíz téma köré csoportosították: tájlapok, művészetek, történelem, események, ideológia, gazdaság, természettudomány, sport, humor, reklám, alkalmi üdvözlőlapok, különleges technika és méret, képeslaptörténet. Legnagyobb számú a városképi anyag, és ebben úgyszólván az összes magyar helységre vonatkozó lapokat megtaláljuk, melyeket a múlt század végétől napjainkig forgalomba hoztak. De alig van olyan ország, ahonnan ne lenne tájképi lap a múzeumban. A gyűjtemény számtalan képeslaptörténeti ritkaságot is őriz. Az anyagból állandó kiállítás készült és rövidebb ideig látható tematikus kiállításokat is rendeznek. így korábban láthatták az érdeklődők többek között a Magyarország városait, falvait, a film és a színház világát, az egyetemes művészet al-