Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

VIII. A KÉPESLAPOK GYŰJTÉSE

kinccsé teszi ezeket, mert hát néhány fillérért bárki megszerezheti a levelezőlapokat, melyeken e nagy mesterek képei hű reprodukciókban megtalálhatók. Nincsen olyan ága a tudománynak, a művészetnek, az általános ismereteknek, melynek tanait ne hirdetné a képes levelezőlap. Bemutatja a világtörténet nagy alakjainak, a jelenkor híres férfiainak arcképeit, a világ minden tájékát, a nagy empóriumokat és a kis falvakat, a kiállításokat, az egyes nemzetek népviseletét, szokásait, hadseregét stb. mi által a képes-levelezőlapokat rendszeresen gyűjtők széptani, pedagógiai, földrajzi és egyéb ismeretei gyarapodnak."

24 A felsorolt sajtóorgánumok közül a legszínvonalasabb, és képeslaptörténeti forrásként legjobban használható „A Képes Levelező-Lap" és a „Látóképes Levelező-Lapok". Figyelembe kell azonban vennünk, hogy mindkét lap tulajdonosa egyúttal képeslap kiadással is foglalkozott. Klökner József és Klökner Péter könyv-, zenemű- és papírkereskedő volt Székesfehérváron, Engländer Józsefnek pedig Tatán volt egy könyvnyomdai műintézete. A Látóképes Levelező-Lapok mellett ő adta ki a Tata-Tóvárosi Híradó-t is. A Látóképes Levelező-Lapok a képeslaptörténeti adatok mellett gyűjtési útmutatókat és tanácsokat közölt, de a Tárca rovatban a képeslapról és a gyűjtésről szóló sekélyes színvonalú elbeszélések, történetek is megjelentek. Folyamatosan ismertette a legújabb magyar és külföldi levelezőlapokat, ha azokból kiadójuk egy-egy példányt megküldött az újságnak. A közvetítő rovat cserepartnereket ajánlott. 1901-ben az újság a levelezőlap cserére vonatkozó magyar, francia és német beszélgetési, illetve levelezési mintamondatokat is közölt. Az üzleti szempontok fontosságát jelzi, hogy a 16 oldalas folyóiratból 7 hirdetési oldal volt. Már 1899-ben több híres képeslapgyűjtemény létezett. Otto Weise weimari könyvkereskedőnek 1897-ben 32 ezer képeslapja volt, főleg thüringiai és szászországi tájképek. Alfréd Metzner nordhauseni gyűjtő 60 ezer, a lipcsei Geibel könyvkiadó 80 ezer és Lindmann igazgató (Fürth) 40 ezer lapos gyűjteményét említik a korabeli újságok. A képeslap gyűjtésnek még az uralkodók is hódoltak. Viktória királynő gyűjteményét is felülmúlta Ferenc Józsefé, amelyben 200 ezer képeslap volt. „Ma már a komoly gyűjtő kénytelen gyűjtését szűkebb korlátok közé szorítani, hogy gyűjteményét lehetőleg teljessé tehesse, mert végre is mindent gyűjteni teljes lehetetlenség."

25 Ez az idézet is jelzi, hogy a tematikus gyűjtés már korán megkezdődött. 1899-ben a Képes Levelező-Lap újságban a következő témák gyűjtését ajánlják: egy ország, országrész vagy csak egy város; csak teljes látképek; csak bizonyos lélekszám alatti helységek lapjai; emlékszobrok és nevezetes épületek; fürdőhelyek; hegyek, tavak és a természet szépségei; alkalmi kártyák; arcképek; képzőművészeti alkotások másolatai; népviseletek; zsáner és humoros lapok. 1899-ben panaszkodik az egyik gyűjtő a Levelező-lap-Gyűjtő újságban, hogy Magyarországon nincs 50 komoly gyűjtő. A legtöbben csak a divat miatt kezdenek többnyire értéktelen képeslapokat gyűjteni. A kutyát, macskát, virágot, babát, szerecsent, táncoló párt stb. ábrázoló lapok örvendeznek a legnagyobb kelendőségnek - írja. A tájlapok gyűjtői közül legtöbben csak a képen szereplő helyről feladott lapok beszerzésére törekedtek. A Képes Levelező-Lap újság bizonyos összeg befizetése mellett gondoskodott arról, hogy a gyűjtők a kívánt országból megkaphassák az ottani bélyeg24 Látóképes Levelező-Lapok, 1900. 4. sz. 2. 25 A Képes Levelező-Lap, 1899. 81. Ezúton köszönöm meg mindazok segítségét, akik adataikkal, tanácsaikkal hozzájárultak e kötet készítéséhez: Durányikné Kézi Erzsébet, Dr. Kubinszky Mihály, Tóth László, Farkas István, Kocsis András, Szlabé Piroska, Dr. Bodó Sándorné, Dr. Petercsák Tivadarné Énekes Márta, Dr. Vörös Károly.