Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

VII. KÉPESLAPTECHNIKA, KÜLÖNLEGES LEVELEZŐLAPOK

újság, hogy „illatos képes levelezőlapokat adott ki Pleyer aussigi kiadó. Hatféle kártya jelent meg, és az illatáról nyomban meg lehet tudni, milyen virág van a kártyára festve".

19 Galántai színes plüss borítású levelezőlapot is készített, s erre ragasztotta a préselt virágcsokrot. Ilyen lapnál az üdvözlő szöveget a színes anyagra ragasztott 1,5x1,5 cm-es papírlapra lehetett írni. Az élővirágok után a karácsonyi, újévi és a szerelmi üdvözlőlapokon a ragasztott művirágok is megjelentek. A Német Szövetségi Köztársaságban az 1970-es években is készítettek hegyvidéki tájlapokat havasi gyopár rátéttel, celluloid borítással. Sokféle változatban készültek a gyöngyporos, csillámporos lapok. A tájképek részleteit, a virágokat, a nők ruháit ragasztóanyaggal bekenték, és erre megfelelő színű üveggyöngyport szórtak. Csillámporral az üdvözlő szöveges lapok enyvezett betűit szórták be, hogy csillogjanak. A századforduló évtizedeiben a képeslap hatásosságát azzal is igyekeztek fokozni, hogy képet a papírra ragasztott fóliára nyomtatták. A drezdai Stengel kiadó többek között az ún. holdfényes képes levelezőlapokra specializálta magát. Az ilyen képeket sugárzó napfényben fényképezték, majd lesötétítették. A képeslapkiadók leleményessége határtalan volt. A mai többdimenziós lapok előzményének tekinthetők az optikai trükkös képeslapok. Ezeken például az egyik oldalról nézve egy színész mellképét, a másik oldalról a koponyáját és a csontvázát láthatjuk (1906). 1899-ben kedveltek voltak a Stereoskop levelezőlapok, amelyekből kettőt kellett egy speciális nézőbe rakni, hogy a térhatású kép megjelenjen. Kedveltek voltak a forgatható papírkoronggal ellátott képeslapok, ahol a korong kivágott nyílásain más-más városrész jelent meg, vagy Ferenc József különböző életkorban. Kisebb mennyiségben készültek azok a trükkös lapok, amelyeken egy papírcsík meghúzásával szétnyílik az addig zárt függöny, és láthatóvá válik a szobában csókolózó pár (102a., 102b. kép). Technikai megoldásukban is figyelemreméltóak a mozgó fényképes lapok. Ha az ilyen képeslapon a megjelölt papírcsíkot lassan elhúzzuk, a vonalazott kettős celluloid lemezre rajzolt alak a mozgás illúzióját kelti. Az amerikai találmányt az 1900-as évek elején Magyarországon is forgalmazták (103. kép). Századunk első éveiben főleg német és osztrák kiadók készítették az átvilágítható képeslapokat, majd a budapesti Kosmos müintézet is gyártott ilyeneket. Ha a több papírrétegből összeállított lapokat fény felé fordítjuk, megvilágosodnak az épületek ablakai (párizsi világkiállítás pavilonjai, a budai vár, bécsi pályaudvar). Vannak olyan levelezőlapok is, amelyeknél az eredetileg látható épületben a fény hatására egy egészen más kép jelenik meg. így láthatjuk az osztrák császárt a dolgozószobájában, az orosz cárt családja körében, vagy a budapesti Népszínházról készült 1899-es képeslapon egy népszínmű jelenetét (XLIV., XLV. kép). A női hiúságot gúnyolja ki az a lap, amelyet fény felé fordítva nem a nő képe jelenik meg a tükörben, hanem egy liba. A világító képeslapokat egy berlini kiadó szabadalmaztatta 1900-ban. Ha a speciális nyomású lapot egy másodpercig a napon hagytak, majd bevitték egy sötét szobába, akkor a levelezőlap világosságot árasztott. Az 1940-es évek elején az MRSZ Repülősajtó időjárás előrejelző képeslapot is megjelentetett. A balatoni tájat és ejtőernyősöket ábrázoló lap hátoldalán olvasható a használati utasítás: „Az ég kék színe időjárásjelző festékkel készült. Ha a kék szín rózsaszínűre változik, nedves, esős idő várható. Derült, száraz időjárást a kék szín jelzi. Napsütötte helyen tartsuk!" Nincsenek adatok arról, hogy az ilyen meteorológiai előrejelző mennyire vált be. 19 Látóképes Levelező-Lapok, 1900. 11. sz. 14.