Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

V. HUMOR, FANTÁZIA

V. HUMOR, FANTÁZIA A régebbi képeslapok között nagyszámban megtalálhatók a humoros és tréfás jellegűek, ugyanakkor az emberi fantázia szellemes, de sokszor groteszk szüleményei is. A színes, rajzos lapokon gyakori az olcsó humorizálás a nőket, a papucsférjeket, az anyósokat és a katonaéletet kiviccelő üzleti szellem jegyében. Túlnyomó részük otromba, bárgyú és ízléstelen. Egyes városokról készültek olyan torzképes lapok, amelyek a város részleteit elmosódottan úgy ábrázolják, amint azt a részegek láthatják. Ilyen például a „Hazafelé az Avasról" feliratú miskolci lap (69. kép) vagy a „Budapest de csodálatosan nézel ki" jelzésű 1899-ből. Az 1910-es években jelentek meg a „Budapest éjjel", „Ungvár éjjel", „Arad éjjel" típusú levelezőlapok. Ezeknél a város egyik utcájára montírozták a kocsmából hazatérő kapatos és dülöngélő társaságot. Egy-egy város nevezetességei humoros formában is megjelentek a képes levelezőlapokon. Erre jó példa a régi miskolci lapokon gyakori kocsonyába fagyott béka rajza az idézett „Ti

slog, mint a miskolci kocsonyában a béka" szólásmondással. A 60-80 évvel ezelőtti képeslapok közül sok a bőbeszédű anyóst vagy a női hiúságot (XXX., 70. kép), a férjfogás praktikáit, az apróhirdetés nyomán kötött házasságokat, a feleségétől rettegő papucsférjet (71. kép) figurázza ki. Gárdonyi Géza nevezetes regényalakjai - Göre Gábor, Durbints sógor és Kátsa cigány - Mühlbeck Károly rajzai alapján már a századfordulón megjelennek a Singer és Wolfner részvénytársaság Göre-levelezőlapjain. A képeslapok állandó fogyasztói voltak a katonák, ezért számtalan olyan lapot adtak ki, amelyek a katonaéletet humoros formában mutatják be. Ezek a bevonulást, az első beöltözést, a lányoknak udvarló vagy a kaszárnyából levelet író bakát ábrázolják. Az első világháború előtt készültek azok a levelezőlapok, amelyeken a katonai szolgálatra alkalmatlan fiatalember bánatában sír, míg a bajtársai boldogok, hogy megfeleltek, és örömmel öltik magukra a mundért (72. kép). Az utóbbi évtizedekben Pusztai Pál karikaturista „Jelentem, kiskatona lettem" című rajzos sorozata a legnépszerűbb (73. kép). Sokféle téma fordul elő az ún. tízparancsolatos szöveges kártyákon. 1902-ben Barcza József ilyen lapokat jelentetett meg Budapesten az asszonyoknak, eladó lányoknak, fiatalembereknek, menyasszonyoknak, vőlegényeknek, anyósoknak, vöknek, kártyásoknak, kibiceknek és korhelyeknek szánt tréfás és vaskos intelmekkel. A tréfás lapok közé sorolhatjuk az ún. pénzes utalványokat. Ezeken tréfaként „küdtek" egymásnak a barátok, ismerősök pl. ezer koronát, amely „napi 100 korona részletekben fizetendő". A világvége közeledtét az elmúlt évszázadban is többször megjósolták. Az egyik jóslat 1899. november 14-re jelezte az üstökös érkezését és egyúttal a világ elpusztulását. Az élelmes kiadók - mint pl. a bécsi Berger - több humoros képeslapot is megjelentetett erről a témáról. Az egyiken a Föld felé közeledő üstököst és a megrémült embereket, az oltásra felkészült tűzoltókat, az eseményt fényképező fotográfust, illetve a félelmük-