Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
TOKAJ-HEGYALJA
Kitérve a Tokajba újonnan települt kapucinusok történetére, a pálosok volt kolostora - kis időbeli kitérő után - a kapucinusok rendházaként működött tovább, mígnem II. József császár 1782. január 12-i rendeletével megszüntette a rendet. 37 Ettől kezdve a királyi kamara katonai célokra használta az épületet, abban termény „magazénum"-oi rendezett be. 38 Ezt követően magán földesúri tulajdonba került, s a Dégenfeld család biitoka lett. 39 Jellemző, hogy sokáig a kapucinusok klastromaként emlegetik még az írott források is. A római katolikus templom vitathatatlanul régi épülete Tokajnak, legalábbis ami az alapjait illeti. Tehát nem az 1913-ban felszentelt neoromán utódja, hanem a többször átépített középkori megszentelt egyház. Első ábrázolása az 1686-os városképen maradt ránk. Igaz, ekkor a kálvinisták dicsérték benne az Istent. 40 Az előző épület kelet-nyugati tájolása korai elődökről tanúskodik. Talán erről az épületről készült tervrajz (vagy átépítési tervezet) maradt ránk a kamarai levéltárban. 41 Kérdés, hogy milyen céllal készült ez a mérnöki munka. Meg kellett erősíteni vagy tervezték újjáépítését? Mindenesetre erről a barokk külsőt mutató templomról már több ábrázolásunk van. Egyebek mellett a jogosan becses Tokaj-Hegyaljai Albumban is. 42 Azt is tudjuk, hogy fallal volt körülvéve: „... kerítéséhez ragasztott kőből sárral épült vagy deszkából össze állított áruló boltocskák, ún. zsemle áruló butikkák"-ról tesznek említést a városrendezéssel foglalkozó magisztrátusban. 43 Francz Ignác uradalmi építész a magisztrátus ülésén hosszasan érvelt a város csinosításának szükségessége mellett. Ekkor határoztak arról, hogy nemcsak a fentebb említett boltocskákat, hanem a templom kőkerítését is lebontják. Olvassunk bele Francz Ignác érvelésébe: „... a Tekintetes Cameralis Uradalom ts tisztsége, a T(ekintete)s Vármegye itt gyakorta megfordulni szokott Tiszt urai, s városunk lakossai által egytülegyig, hanem itt gyakorta keresztül utazó Nagyméltóságú uraktul is Óhajtatik ezen utcza szorító tűzi fészkeknek (ti. butikkok) el bontása". A „piaezon lévő nagy templom"-ról még azt is elmondhatjuk, hogy 1808-ban részérc új harangot öntettek. Tornyát pedig óra díszítette. Mikor és kitől rendelték ezt a szerkezetet, nem tudni, csak azt, hogy „város órájának" emlegetik. „Más falubeliek irigy szemmel nézik városunknak ékességit (ti. az órát), rendtartásait s privilégiumait", 44 - érvelt a római katolikus plébános, amikor pénzt kért a toronyóra javítására a várostól. 37 A rend tagjai a feloszlást követően is a plébániákon működtek. így Tardoson, Bodrogkeresztúrban. Tokajban a királyi rendeletet követően Eleazer Vemer atya végzi az egyházi adminisztrációt. Vö. Magyarország története, 1686-1790. Bp. 1989. 1050. 38 a Tokaji depositoriumokban fekvő királyi Elemek és Lisztnek egyik magasinumból a másikba (...) nem különben a hajókra lejendő hordásának Fuar Bérc: 1 (tétel) Kapucinusok klastromábul hajóra vagy más magasinumba hordós liszt (darabja) 15 krj..." ZmL. 1808. tan. ül. jkv. No. 161. 39 Spech Lajos 1823. Szerzőnk az épületet Beck Pál lakásaként említi. Ezzel elindult az épületnek a magánbirtokosok kézről kézre vándorlása. 40 Mosolygó József 1930. 41 Korompai Katalin 1989. 162-173. 42 Szabó József-Török István 1867. 33. 43 „Katona Mihály szíjgyártó mester ... Nemes Városunk piaczán lévő boltocskáját (ti. a városét) kéri, melyet most Nemes Lippay György borbély mester árendál." ZmL. tan. ül. jkv. 1799. No. 4. „Witman Mihály kérése: a mészárszék árendához kéri a piaezon lévő szalonnás bódé hozzá adását is." Uo. jkv. 1808. No. 280. „A piaezon lévő nagy templom kő kerítésének el rontására s abból a városnak díszére, hasznára és a Tűzi Veszedelemtül való bátorságra nézve kidolgozott projectuma"... U. 1821. No. 1. 44 ZmL. jkv. 1808. No. 350.
