Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN

Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a törökök kiűzése, majd a kuruc-labanc háborúk után mozgásba jött, a (szülőföldjüktói elszakadt) lenyugvásra alig képes, a néptelen tájat rapszodikusan megülő jobbágynépesség (emikai hovatartozásra való tekintet nélkül) még azokon a településeken sem bízta (nem is bízhatta!) magát földesura kényekedvére, amelyek látszólag a fentebb említett telepítési elvek szerint alakultak (mint Gyula, Elek).

19 Ha a földesúri szándékot nem is vitamánk el, akkor is a táj története bőséges adalékot szolgáltat arra, hogy a településtelcpítés ilyen intézményesítése nélkül is nagyjából-egészéből homogén közösségek jöttek létre; még a XIX. század elején is. Megfigyelhetjük a következő jelenséget: miután vallási vagy nemzetiségi tekintetben homogén kiscsoportok (településmag) beágyazódtak a feudális társadalom testébe, pólusként vonzották az újabb telepeseket, a paraszti vándor mozgalomban résztvevő jobbágyokat, kézműveseket, s faluközösségekké szerveződtek. Az emlegetett földesúri szándék akkor volt eredményes, ha egész közösségeket mozdíthatott ki, s bírt letelepülésre. Ez azért is hat természetesnek, mert a parasztság a vándormozgalomban való részvétel árán tudta csak biztosítani, hogy a feudális hatalmasságok emberhez méltóbb munka- és életkörülményeket engedjenek számukra. A mozgó tömegeket nehezebb volt kizsákmányolás alá vonni. Úgy tetszik, hogy az urbárium megkötötte és meg is nyomorította a paraszti tömegeket!

20 A szóban forgó német települések (ha összehasonlítjuk a környező településekkel) számottevő kézművességgel rendelkeztek. A német kisiparos réteg leválasztása a paraszti társadalomról Mezőberény esetében csaknem lehetetlen.

21 Talán legpontosabb képet Elek Mikulás alakja Almáskamaráson 19 Lásd a múlt századi vallási statisztikákat. 20 Szabó István 1940. 61. és mások. 21 Szabó Ferenc 1973. I. 250.