Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TISZA-MENTE ÉS A HAJDÚSÁG

ki a halászok hajóikból hálóikat."

41 A kérdés Gaál Károlyi is foglalkoztatta. Munkájáról Morvay Péternek az a sommás véleménye, hogy „nem volt elegendő anyaga ahhoz, hogy a maga elé tűzött kérdést megválaszolhassa".

42 Szempontjai közül azonban egyre mégis fel kell hívni a figyelmet. „A történeti halászatunk két részre oszlik. Az egyik ismeretéhez adatainkat a főúri levelezésekből, királyi adománylevelekből és a főpapi javadalmak kimutatásából kapjuk, a másikhoz az egyes helységek tanácskönyveiből... (így) a történeti magyar halászat két fejezete alakul ki előttünk...: az (elsőt) intézményes halászat, a másikat paraszthalászat szóval jelölhetjük."

43 Újabban a pesti vizafogókat Khin Antal tanulmányozta: „A Dunát vastag tölgyfa oszlopokkal rekesztették el..., melyeketa víz medrében vertek le egymás mellé sűrűn, keresztben. Ezt csak ott tehették, ahol több ága, de legalább kettő volt."

44 Jelenlegi ismereteink szerint úgy látjuk, mintha a kettős szegye és a cége szóhasználat mögött technológiai és gazdaságtörténeti tény is meghúzódna. A cégéről a Magyarság Néprajza azt írja, hogy a cégékel Herman Ottó nyomán ismerjük. Van köcége, csigolyalesdü, magyar cége (ezek Erdélyből ismertek) és a cigány cége (Komárom megye). „A cége sebesen folyó vízben való rekesztés. A víz irányában haladó halat mesterséges, egyenes vagy V-alakú fal tartja fel, melyen csak azon a ponton tud áthatolni, ahol a fogókészülék van. A fogókészülék a vesszőből fonott bocskorvarsa."

45 A szegye pedig (a történeti forrásaink szégyéje) - úgy tűnik - a Dunán, a Tiszán és nagyobb mellékfolyóin alkalmazott rekesztek. Belényessy Márta szerint: „... az adatok mutatják (hogy) nem egyéb, mint a vizeken átfektetett és erős oszlopokra támaszkodó gerenda és sűrű karóverésből álló rekesztő szerkezet. A két szárny közötti nyílásba hálót erősítettek vagy tartottak. Ennél a fajtánál a halász a kapu feletti gerendán helyezkedett el, még valószínűbb, hogy a nyílás közelébe állított csónakján várta a hálók kiemelésének idejét."

46 De arra is utal, hogy a XIV. századból való adatok szerint „volt olyan formája is, amely a halaknak a fogókészülékbe való betévedésére számított... különösen a mellékágakba torkolló vizeknél kínálkozik (ez a mód), ahol a víz ... mesterséges tároló medence, illetve halastó gyanánt is szerepel."

47 Egy helyütt említi, hogy „... a legtöbbször 41 Morvay Péter 1948. 89. 42 Morvay Péter 1948. 88. 43 Gaál Károly 1947. 252. 44 Khin Antal 1962. 90. 45 Györffy István-Viski Károly é. n. II. 48-49. 46 Belényessy Márta 1953. 156. 47 Belényessy Márta 1953. 156. Alsó-Szabolcs térképe Görög Demeter atlaszából