Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TISZA-MENTE ÉS A HAJDÚSÁG

földjükből visszaadják az uraságnak. A nemesek nagyobb szőlőterületet kaptak, ezért a szőlőskert északi végében levő parcellák nagyobbak." A történelmi valóság a következő. Sem a község urbáriuma, sem az 1844/45-ös összeírása, de az ároktői kisnemesek gazdasági iratai sem tesznek említést a szőlőskert-