Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TOKAJ-HEGYALJA

Ezt a névjegyzékek összehasonlításá­ból megbízhatóan kikövetkeztethetjük. Ar­ra vonatkozóan nincsenek támpontjaink, hogy vajon milyen foglalkozást űztek a to­kaji zsidók, következésképpen miből éltek. Szerintünk ugyanis e jegyzékben rögzített összegek többsége „fej után" fizetett taxa, esedeg vagyonuk függvénye lehetett. Csak egy része látszik bérleti összegnek (pl. Kis Lázár). Ha a közösség lélekszáma érdekel bennünket, akkor az nemigen haladta meg a 100 főt. Aztán évtizedek teltek-múltak és a to­kaji zsidóságra vonatkozóan alig találunk adatokat. Majd a következő, XIX. század elején bukkannak fel kissé rendszereseb­ben a város adózóinak összeírásaiban. Kü­lönösen két összeírást tekinthetünk fon­tosnak, éspedig az 1820-astés az 1841/42­est. Vannak persze elszórtan olyan ada­taink, amelyek a zsidó közösség jelenlété­re utalnak, ezekből kitetszik, hogy a szá­zad végétől lassan beépülnek a város társa­dalmába. Amint láttuk, előzőleg rendre hazát­lan zsellérek lehettek; a századfordulótól lakóházvásárlásra vonatkozó forrásokat ta- Egy zsidó sírjel a várbeli régi temetőből lálhatunk. Salamon Spitz Withman Mihály lefoglalt házát vásárolta meg a szucsávai kereskedőktől (1801). 370 Turcsányi Ferenc árváinak lakóházát árverésen szerezte meg Saja Zsidó (1818). 371 A tcrmelőingatlan, a szőlő szerzésére is vannak adatok. Előbb jobbára zálogjogon jutottak szőlőhöz, 372 majd pedig saját tulajdonként adják-veszik a szőlőt is. 373 A korcsmákat és a mészárszékeket szinte kivétel nélkül a zsidók bérlik a századforduló tájától. 1808-ban Amsli Sidó árendás nyilatkozata kiváló adat az életmódváltásra: „... Minthogy Tokajba most is Katonaság vagyon, számos individumokból a Camaralis Statusa (ti. Tokajnak) és a sószállítással jönni-menni szokott népeknek száma is sok, de a helybeli nép is civilisáltabb lévén, minden nap hússal kíván élni (...) a szarvasmarhának ára felettébb nagy lévén... 374 Ál­talában licitáción (árverés) adták bérbe a város korcsmáját is. 1825-ben hárman vettek 370 Uo. tanácsul, jkv. 1801. No. 30. 371 Uo. 1818. No. 167. 372 Uo. 1804. No. 153. 373 Uo. 1820. No. 130., Túr/.ó járásban Klein Ábrahámnak szőlője volt. 1820. No. 223. „Smol Dávid Verebesi szőlőjét eladta..." 374 Uo. 1808. No. 147.

Next

/
Oldalképek
Tartalom