Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
TOKAJ-HEGYALJA
A görögség nem volt igazán homogén társadalmi réteg, éppen ellenkezőleg, több csoportot különböztethetünk meg közöttük. Mindenekelőtt megemlíthetjük azokat a személyeket, akiket „görög Nemes"-ekként emlegetnek levéltári forrásaink. 209 A Karácsony, a Bimbó Lázár, illetve a Kefala család rangos, vagyonos tagjai jelentős tényezői lehettek a város társadalmának. Különösen érdemes odafigyelnünk a Karácsony családra, mely família tagjai évüzedeken át jelen voltak Tokaj társadalmában. 210 Valószínű, hogy a Tokaji Múzeum jelenlegi épületének (Bethlen G. u. 7.) ők voltak az építtetői. Második csoportjához sorolhatók azok a személyek, családos görög férfiak, akik Tokajban hosszabb-rövidebb időt töltöttek, s helyben kereskedéssel foglalkoztak. Feltehető, hogy ezek nem a „kalmár kelmék"-kel kereskedtek, hanem a különböző földesúri haszonvétel árendálásából éltek. Harmadik csoportjukat azok alkották, akik sem Tokajban, sem más magyar városban nem telepedtek le, hanem több-kevesebb időt töltvén egy-egy településen, viszonylag hamar tovább szekereztek. Miután vásárról vásárra mentek, nem nehéz elfogadnunk azt, hogy egy nagyobb kör megtétele után újra Tokajban kötöttek ki. Ezek is nős, családos férfiak lévén, családjuk a balkáni otthonukban maradt. Természetesen nőtlen legények is gyakran felbukkantak közöttük. Ezek a magános férfiak aztán nemegyszer keverték hírbe a tokaji lányokat, menyecskéket. 211 Arra nézve is rendelkezünk információval, hogy bizonyos idő elteltével, a gyűjtött vagyonnal együtt hazaköltöztek, Törökországba. 212 Meg lehet említenünk azokat a görögöket is, akik a városházán dolgozlak. Két íródeákot és a város nótáriusát, Vihla Mihályt név szerint is ismerjük. Róluk azért is érdemes szót ejtenünk, mert e korszak közepén kelt különböző városi iratokban rendre olyan nyelvi hibákra bukkanhatunk, amelyek részint abból származhattak, hogy a lejegyzők nem magyar anyanyelvűek lehettek, s talán hogy balkáni eredetűek voltak. 213 Ma úgy látjuk, hogy a görög kereskedők rokonsági kapcsolataik révén behálózták a hazai nagyobb városokat. Rendre emlegették azokat a rokonaikat, akik másutt éltek az országban. 214 S mintegy zárásként nem lényegtelen azt is hangsúlyoznunk, hogy a görög kereskedők tehetős, vagyonos emberek voltak. Erre az általuk épített lakóházaik is utalhatnak. Karácsony György vagyonáról Hőgye István részletes leírást közöl. 215 Szerviczky György postabérlő, földbirtokos volt, aki egy időben a tokaji királyi vendégfogadót is árendálta. 216 209 Nemes Karácsony Kálmánnak fia született 1835-ben Tokajban. Pl. Anyakönyvi bejegyzésekből. ZmL. 210 Hőgye István 1977. 1-15. 211 ZmL. tan. ül. jkv. 1804. No. 107. Vallomásból: halottá... Volonter Jánosne mondotta férjének, miért nem b d meg ez előtt 6 esztendőkkel Kis Gábornét, (aki) fel b....tta magát előre a görögökkel, úgy kötötte magát az urára. Mindig a görögök kurvája volt". Uo. törvényszéki ir. 1781. „Reko Anna vallja, hogy ...én Tokaj Görög kereskedőkkel meg esvén, ti. Kristoff Dániellel, lőlle leány gyermeket is kaptam..." 212 Uo. ir. 1781. Mezei György 18 éves tokaji lakos vallotta: „Kondi nevezetű görög gazdámmal voltam Szent Mihályi vásárban, de eő Török országba menvén, én pedig haza jöttem." Uo. 1783. „Mi alább meg írt (Görög Compania) adjuk tudtára a kiknek illik, hogy Demeter Ganos mesterönk volt 2 esztendeig... már mostanában hazájába akar menni... el mehessen bötsülletesen Török országba az hazájába, minden akadály nélkül." 213 Uo. 1759. Mihály deák görögh írnok. Törvényszéki ir. 1776. Wihla Mihály nótárius, görög. Tan. ül. jkv. 1818. No. 167. „Mi néhai Turtsányi vagy Wihla Ferencnek el maradott gyermekei." 214 ZmL. tan. ül. jkv. 1800. No. 142. Uo. 1808. No. 228. Uo. 1804. No. 85. 215 Hőgye István 1987. 3. 216 Kamody Miklós 1979. 177.
