Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TOKAJ-HEGYALJA

András, György és Sámuel,

130

Döri András,

131 László, Emödi-iavni\\a, Forgách László}

32 GyulayFerenc}

33 KelizZsigmond, KeltzPéter, KlobusiczkyAntalné}

34 Komis,Lusinszki, Melczer Pál}

35 Meskó Jakab}

36 Mudrány Sámuel}

31 Muszka cárné (Nagy Katalin), Nagy András, Neffeczer, Ocsváry Pál, Okolicsányi György}

3

* Jánosne}

39 Ötves Miklós (generális),

140 Potoczky András, Patay Sámuel}

41 Pécsy Gábor, Soós József}

42 Splényi László (generális), Szemere László}

43 Szirmay Tamás}

44 Sztáray Imre}

45 Tardy Imre, Tőrös György}

46 Vay László}

41 Zámbory Gábor.

14

* Természetesen az extraneusok között mások is szerepelhetnek. így vannak parasztok, a környező egyházak (Zalkod, Ladány), továbbá egyházi rendek (a debreceni és a tokaji piaristák, az ungvári jezsuiták, a pócsi baziliták) és a sárospataki református kollégium. Feltehető, hogy ez a névsor, ez a „telekkönyv" a lehető legpontosabb. Azok közül tehát, akiknek bármily csekély szőlővel ültetett területük volt, senki sem maradhatott ki. Természetesen nem volt akkor sem minden tokajinak szőlője. Ezek tehát nem kerülhettek bele ebbe a nyilvántartásba (4. sz.), melyben közel ezer szőlőbirtok személyhez kötött tulajdonjogát rögzítették. Fontos még arról is szólnunk, hogy az extraneus közép- és főnemesi családok egy részének Tokajban udvarháza, kúriája is volt. Ezek közül az építmények közül többről említés történik összeírásainkban. Azonban - mint írtuk - csak azok kerültek e városi jegyzékekbe, amelyekben akár időlegesen, akár folyamatosan lakott valaki. Úgy látjuk, hogy a római katolikus egyház különböző rendjeinek tagjai kimaradtak minden nyilvántartásból. Hiába keressük ezekben a piaristákat, a kapucinusokat vagy a helyi római katolikus plébánosokat. A most következő részletes táblázatunkat a bemutatott 4 forrás (összeírás) adatainak egybeszerkesztésével állítottuk össze. A névanyagot (2. oszlop), illetve a személyes vonatkozású bejegyzéseket (3. oszlop), ennek megfelelően dolgoztuk bele. A 4. oszlopban az állami adózás alapjául szolgáló dika tételeit sorakoztatjuk fel. E táblázatból kimaradtak a nemesek, a görögök és a zsidók, továbbá több esetben külön indok alapján más tokajiak is. Az 5. oszlopban a szőlő-konskripció adatai, a szőlővel ültetett, kapákban megadott terület és a termett must mennyisége szerepelnek. 130 Uo. HJ. 305. András ezredes. Sámuel sárosi főispán. Takács Péter 1985. 74. 131 Nagy Iván HL 374. 1987. Borsodi főúr. 132 Uo. IV. 215. helytartótanács tagja. 133 Uo. IV. 488. 51. sz. gyalogezred tulajdonosa. Takács Péter 1985. 73. 134 Nagy Iván 1987. VI. 276. zempléni főúri család. 135 Uo. VII. 408. kamarai tanácsos. 136 Uo. VII. 443. 1721-ben báróvá lett. 137 Uo. VU. 578. Szabolcs, felesége Zombori-lány. 138 Uo. VID. 209. 139 Uo. 210. Zemplén megye alispánja. 140 Uo. IV. 51. császári tábornok. 141 Uo. IX. 149. „báji" Patay család, Sámuel a birtokszerző. Takács Péter 1987. 13. 142 Nagy Iván 1987. XI. (Szirmay Rozália férje). 143 Uo. XI. 598. Zempléni és Abaúji ág, az atya Rákóczi dandártábornoka volt. 144 Uo. X. 742. zempléni alispán. 145 Uo. X. 866. ungi főispán. 146 Uo. XI. 322. szabolcsi uraság. 147 Uo. XI. 103. a porosz háborúban ezredes. 148 Uo. XU. 307. zempléni másodalispán.