Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TOKAJ-HEGYALJA

összehasonlító táblázat az 1765-ös összeírások tanulmányozásához Megnevezés „A" jegyzék ,3" jegyzék összes bejegyzett személy 309 441 Ebből adófizető lehetett 309 352 Az adófizetők közül mindkét jegyzékben szerepel, tehát közös 193 193 A közös személyek %-ban adott aránya 62,45 54,82 Nemesi jogállású személy 62 Görög illetőségű 18 Zsidó vallásúak 9 (Megjegyzés: a görög családfők közül 5 személy nemesi jogállású volt.) Időzzünk még egy kicsit a fenti táblázat tanulságainál. Ha az ún. „közös" névanyag (193 személynév) arányát elemezzük, akkor nagy bizonyossággal megállapíthatjuk, hogy a „P>" jegyzék zsellércsoportjához viszonyítva, annak alig 50%-át haladja meg. Ez az arány igen alacsonynak tűnik. Ebből azonban valaminő harmadolási elv következtethető ki, ugyanis (nagyoltan fogalmazva) az egyik („A") jegyzék 50%-a hiányzik a másik („B") jegyzékből és fordítva. Ha ezt a harmadolási elvet elfogadhatjuk, akkor hozzávetőlegesen a város családfőinek számát 580 főre tehetjük. Bár ez spekulatív számítás, de nem lehetünk távol a tényleges valóságtól. Az eltérések különbözeteit, mint űrt, kitöltik a nemesek, görögök és a zsidók. 4. forrás: a tokaji szőlőhegyek 1765-ös birtokösszeírása (conscriptio vinearum). Ez nem más, mint a tokaji szőlőhegyek birtokosainak mai értelmezés szerinti „telekkönyve", méghozzá eléggé szokadan pontossággal vezetett jegyzéke. Úgyannyira feltehető ez, hogy bár az egyik térképünket nem jegyezték évszámmal, mégis valószínűsíthető, hogy ehhez a nagyarányú felvételezéshez, nevezzük telekkönyvezésnek, készülhetett.

123 Igen fontos körülmény, hogy ebben a jegyzékben minden szőlőbirtokost feltüntettek, függetlenül társadalmi helyzetüktől. így a parasztok, a városi polgárok mellett szerepelnek az armalista nemesek, továbbá a főnemesség tagjai is (bárók, grófok). Ezzel egyidőben az adott szőlőbirtok jogállását (vagyis azt, hogy „szabad", „dézmás" vagy „kétes" a terület jogi helyzete) is feltüntették. Érdemes megjegyezni, hogy a teljes birtokos névsorban természetszerűleg szerepeltették a nem Tokajban lakó, tehát extraneus birtokosokat. Bár minden esetben jegyezték az extraneus tényét, de a gazda lakóhelyére már ritkán történt utalás. Miután aligha lesz alkalmunk másutt bemutatni az extraneus nemesi birtokosokat, ezt most tesszük meg: Andrássy}

24 Aspremont}

25 Bajusz (Zalkodról),

126

Bánffy (báró),

127 Bárdi, Balási (fiscalis), Bégány-família,

128 Budai László, Buthler Gábor}

29 Dessewffy 123 Lásd az illusztrációk között a megfelelő térképet! 124 A továbbiakban Nagy Iván alapvető munkájára hivatkozom. 1987-89.1. k. Takács Péter 1985. 57-84. 125 Nagy Iván 1987.1. 69. ül. generáció. A. János Gobert. 126 Uo. Szabolcs és zempléni család. I. 93. 127 Uo. Pótlék 68. 128 Bencsik János 1990/b. 5-6. 129 Nagy L, ffl. 275.