Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
TOKAJ-HEGYALJA
helyi kisnemesseg és a „paraszt tanács" képviselői között. 21 Ennek előtte, még a XVIII. század közepe táján egy látványos határper zajlott a tiszaladányiak és a tokajiak 22 majd pedig a tokajiak és a tarcaliak között. 23 Ettől kezdve pedig 2 évtizeden át a napóleoni háborúk közvetlen vagy közvetett terhei nehezedtek a város lakosságára is. ÉPÍTETT KÖRNYEZET A középkori város a Kopasz-hegy egyik, tágasabb keleti völgyébe települt. Keletről a Bodrog, illetve a Tisza folyó akadályozta a terjeszkedésben. 24 Ennélfogva a várost csupán északról és délről kellett fallal védelmezni, 25 ahol összeszűkült a településre alkalmas folyóterasz. Tokaj középkori centruma tehát a római katolikus templom (ma Kossutb Lajos tér) és környéke lehetett. Itt állhatott a város első, fallal kerített egyháza. Körötte pedig a kereskedés színtere, a piac kapott terel. A településről (és a várról) hitelesnek elfogadható ábrázolások a XVII. század közepétől maradtak fent. 26 Megközelítő hitelességgel ábrázolta a várost (és természetesen a várat) az 1739-es metszet. 27 Az 1660-as Holst-félc metszet már ennél is többet jelenített meg a városról. 28 Noha a vár ábrázolása nem felelt meg a valóságnak, nem is azért készítették, hanem a Rákóczi-család várerődítési terveit mutatja. 29 Ennek ellenére is az egyik legelterjedtebb ábrázolás ez. Azonban az itt szereplő északi városrész valósághűnek tekinthető. A földszintes házak közül kiemelkedik a volt pálos kolostor, a „Rákóczi-ház". A - talán - sorrendben harmadik metszet már mindenben kielégítheti érdeklődésünket. 30 A korabeli rajzoló a Tisza bal partján, a rakamazi sáncok környékén állhatott, ahonnan jól láthatta az egész Tokaji-hegyet, a lábánál elterülő várost és természetesen a várat. A város első térképét a XVIII. század elejéről ismerjük. Majd e század végén készült el Sexti András geometra Tokajról készített mappája. 31 A városkép fontos, kiemelkedő pontjai a középületek, különösen az egyházi objektumok, a templomok, plébániák és a monostor lehetett. Erre utal az 1668-as metszet, de a koraiak is, amikor „a kálvinista templom"-ot, továbbá a már említett „Rákóczi-ház"-at még az ábrázoláshoz csatolt leírásban is szóba hozza. Aligha van jogossága annak az elképzelésnek, miszerint a város korai történetében a centrum a pálos kolostor lett volna. Ezen elmélet szerint a Bodrog-révvel szemben, éppen ezért hangsúlyos helyen épült volna 21 Bencsik János 1989/e. júl. 1. 22 ZmL. Tokaj város iratai, 1763. Urbárium megtelek) szakasza. Loc. 66. No. 59. 1774. Ladány és Tokaj határpere és annak tárgya, a halászó víz birtoklása. 23 Bencsik János 1989/f. jún. 17. 24 Tokaj bármely térképén ez egyértelműen kitetszik. Frisnyák Sándor 1979. 125-129. 25 A „Felső kapu" kifejezés az invesztigáció szövegében fordul elő, közelebbről egy 1745-ös ,,halász-rendtartás"-ban említik, hogy a Barát-tó a „Felső kapu" mellett terül el. Az „Alsó kapu"-t pedig a telekösszeírás kapcsán tették szóvá.,Az Alsó kapun kívül" vagyon több nemes embernek a telke, melyek (ti. a telkek) paraszt jogállásúak voltak. ZmL. investigatio. 1774. 26 Csorba Csaba 1989. 27 Vö. J. Lendeteu metszete. 28 Előképe megjelent a „Theatrum... Germaniae... Superioris" c. munkában. Amsterdam, 1657. 29 Détshy Mihály, 1989. 30 Schicha Lukács hadmérnök rajza 1668-ban. 31 László Géza 1985.
