Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN

Csanád és Békés pusztáira számos kertész községet telepítettek, itt a dohánykertészet külön foglalkozásnak számított.

79 Leggyakoribb vállalkozási forma a feleskertészet volt. A felesek a földet és az igát a gazdától kapták. A vetőmagot is ő biztosította, a palántát azonban a feles nevelte. Kertészlakást is kapott, aki legalább 5 hold dohányt elvállalt. Két család lakta a közös konyhájú, nádfedeles, később cserepes lakásokat. Mikor vége lett a dohány m unkának, utána az uraságnál (gazdánál) napszámosmunkát vállaltak. Két kg búza volt a napszámbér, de annak is örültek. Nem telt az idő haszontalanul.

80 A város szegényebb családjai iraüan jogon felszedhették a tarlón elhullott kalászokat. De csak a keresztek behordása után. Gyerekek és idősebb asszonyok jártak szedegetni. Egy-egy marokkal összegyűjtöttek, ez volt a buga. A kalászokat levagdosták és zsákban vitték haza. Az elmaradozott krumplit és kukoricát bengészték. Szüret után a szőlőskertekben is megengedték a bengészést. Külön táblázatban mutatom be Battonya népességének és a mezőgazdálkodásnak az összefüggését.

81 összes népesség: 13 737 fő, Mezőgazdálkodásból élt: 10 006 fő. 73%. Ebből: Birtokos és bérlő önálló 793 fő eltartottja 1 575 fő segítő családtag 374 fő eltartottja 271 fő tisztviselő 26 fő összesen: 3 039 fő Cseléd kereső 618 fő eltartottja 783 fő összesen: 1 401 fő Mezőgazdasági munkás kereső 2 580 fő eltartottja 2 986 fő összesen: 5 566 fő 30,3% 14,0% 55,6% Több szempontból haszon a fenti táblázat tanulmányozása. Először; azonnal bizonyossá lesz, hogy az 1848-at követő két emberöltő alatt mezővárosunk, Battonya népességének 50%-a mezőgazdasági munkássá és cseléddé (vagy eltartottjává) lett. ök már csak munkájuk révén kapcsolódtak a földhöz. Életformájukban természetesen még sok szállal kötődtek a hagyományos paraszti kultúrához, vagyis parasztok ők is. De már a XX. század elejének normái szerinti parasztok. Hangsúlyoznunk kell, hogy az a réteg (talán helyesebb, ha esetükben osztály jellegű rétegről beszélünk) még sem őrzi, nem őrizheti zavartalanul a tradicionális paraszti életformát. Általában is „a hagyományos 79 Takács i. m.; Oltvai Ferenc 1964. 80 MatusikMátyás paraszti adatközlő, Dombiratoson született 1902-ben. Apja József, anyja Tóth Mária. 1912-ben került az apjával együtt Battonya határába, ahol az apja feleskertész volt. 1927-ben kötött házasságot Tóth Margittal (Battonya, 1907). Az új házaspár is dohánykertészetet vállalt László László úrnál. Majd miután saját házat vásároltak Battonyán, beköltöztek a településre. 81 1920-as statisztikai adatok.