Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

Férfi mellkép (Riolittufába vésett dombormű) Izsófalva, Szekeres-hegy (Sárkány-szőlő) Elpusztult Disznós-Horváthy' csendjéből kiemelkedő Izsó Mik­lós első művészi megnyilatkozásait szeretettel őrzi szü­lőfaluja. A szőlőhegyen egy riolittufába vájt barlangot, 2 és egy mára már elpusztult domborművet tulajdoníta­nak kezemunkájának. 3 Már fiatal korában legendák vették körül; a Bükkben bujdokló roppant erejű katona farkasokat győz le, 4 s a Búsuló juhász első változatát élő fába véste a „Kuritty­erdőben". 5 A pásztornép úgy tudja; a Vörösbarátok klastromának oltárkövéből faragta ki szobrát, melynek „gyönyörűsége oly annyira megtetszett az uraknak, hogy azóta is Pesten mutogatják ország-világ előtt". 6 A nagyrabecsülés jeleként faluja 1952-től az ő nevét viseli. A református mátricula szerint 1831. szeptember 9­én született Itsó József és Szathmári Eszter contribuens szülők első gyermekeként. Az apai család eredetét már Miklós is hiába kutatta. Csak Szín faluig tudta visszave­zetni azt, ahol apja egykor a kékfestő mesterséget gya­korolta. Később gazdálkodott, méhészkedett. A kiterjedt rokonsággal bíró Szathmáriakról már töb­bet tudni, ők Rimaszombat környékének értelmiségét alkották, nagyapja Zsíp falu iskolarektora volt. A mű­vész személyiségét olyannyira meghatározó szellemi útravalóját részben tőle, részben a Sárospataki Kollégi­umtól kapta. 1. A falu neve Izsó születésének idején. 2. Nóta Kovács Ferencné emlékezését Szigethy Ferenc jegyezte le. (Borsodvármegye régi nagyjairól c. írásában - Reggeli Hírlap 1929. IV. 28. 8. p.) 3. Skultéty Zoltán visszaemlékezése alapján (Miskolc, 1991. okt. 10.) 4. Izsó Józsefnek, a művész öccsének írásbeli emlékei alapján. (Megje­lent: Izsó Miklós levelei [Szerk.: Soós Gyula 1958.] 108. p.) Utalás Kurityán falu határában lévő Pálos kolostorra, ami a 16. századtól romos állapotban van. 5. Farkas Gézáné visszaemlékezése a Pallavichini Roger szalonjára, s az abban álló szobor történetére. Szigethy Ferenc lejegyzése a Bor­sodvármegye régi nagyjairól c. írásában. (Reggeli Hírlap 1929. IV. 28. 8p.) 6. Szűcs Lajos felsőnyárádi tanár, néprajzkutató gyűjtése alapján (UT 1952. júl.) valamint Szabó Lajos taktaszadai református lelkész kuta­tására hivatkozva (Soós Gyula: Izsó Miklós élete - 1979. Kézirat, Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Adattár) 122. p. ParaSZtudvar ceruza (256 x 186) mm ' Felirat: „ARISZTOTELÉSZ" — rOZSa, j 2SO Miklós Poéta" férfiprofil 1850 k. i ­: ^w- I«Ó Miklós­(Fiatalkori rajzok) Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztály (Ltsz.: 1914.208.) 1840^17 között a felvilágosult szellemű Sárospataki Kollégiumban nevelkedett Miklós és színésszé lett Jó­zsef öccse is. Itt kötöttek életre szóló barátságot magas műveltségű fiatal nagybátyjaikkal és unokatestvéreik­kel, s később a haza szolgálatában álló jeles kortársak­kal. Az 1847 szeptemberében kiadott bizonyítvány sze­rint a felsorolt tantárgyak valamennyiéből „ 1 só ", s erköl­csében is az 1 , mégis a forradalmi események miatt ta­nulmányai megszakadnak. Az iratok tudatos megsem­misítése miatt nem tudni pontosan, hogy ekkor, vagy már korábban járt a miskolci református gimnáziumba. De az bizonyos, hogy 1871-ig maga a művész több alkotásával ajándékozta meg az egykori alma materét „hálás megemlékezésül". 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom