Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

91 . Haldokló terrakotta, 13 cm l_ * I « •• ' J.: nélkül honved tuzer Magyar Nemzeti Galéria (Ltsz.: 3378.) Töredék A művész a rá jellemző átéléssel minden stílus alkotta korlát figyelmen kívül hagyásával fogalmazta meg mondandóját a sok és hiába való áldozattal járó szabadságharcról. A ciklus legkifejezőbb alkotása. A pillanat ihletettségét úgy hordozza, hogy közben az egyén és a nemzet tragédiáját egyaránt képes kifejezni. E lélektani realizmusra való hajlam Izsó művészi attitűdjéből, mint sajátjából árad, bár minden bizonnyal hatással volt rá Henszlmann Imrének 1841-ben megjelent „Párhuzam az ó- és újkori művészeti nézetek és nevelések közt" című munkája. „Valóban ő az első, aki a Henszlmann által követelt 'való élet'-et formálta szobrokká, úgy hogy az 'élet' nem veszített elevenségéből és tüzéből, hanem átjárta az anyagot és formálta, átlelkesítette azt." - írta Kolvalovszky Márta a Romantika a magyar szobrászatban: Miért igen, miért nem című tanulmányában - a személyesség, amely kortársaitól annyira megkülönbözteti, innen táplálkozik. Izsó nem 'témákat' vagy 'feladatokat' mintáz meg, hanem saját legbelsőbb mondandóit, amelyek szerencsésen vágnak egybe egy korszak és egy nemzet mondandójával." I. Ars Hungarica 1987/1. 68. p. 92. Honvéd- papír, ceruza, 206 x 164 x 164 mm szobor terve Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztály (Ltsz.: 1914.168.) A haldokló honvéd alakja mellett két új forradalmi lendületet sugárzó zászlótartó is szerepel a füzetben. A romantikus téma a vázlatlapokon többször visszatér.