Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

Honvágytól gyötörve 1861 nyarán hazalátogat. Rajzi vázlatokat készít Bugacon, s Pesten - testvéréről megmintázza a Búsuló juhász első vázlatát. Eötvös József biztatására és erkölcsi támogatásával a nélkülözést tovább vállalva visszamegy Münchenbe. Stúdiumai mellett termésgipszből kifaragja az első magyar nemzeit romantikus alkotást; a Furulyázó pásztori. 1861-ben ugyancsak Münchenben carrarai márványból elkészül a Búsuló juhásszal. E művek Műegyleti bemutatásával kezdetét veszi a magyar nemzeti szobrászat. 1862-ben az ínséges hazai viszonyokat vállalva, Pesten telepedik le. Kortársairól arcképeket mintáz (Arany János, Egressy Gábor, Almási Balogh Pál), portréi mély jellemző erőről és beleérző képességről tanúskodnak. 1864-ben Révai Miklós egész alakos szobrát készíti el a Magyar Tudományos Akadémia homlokzatára. Pályája kezdetétől foglalkozik népéleti jelenetekkel. Ezek közül kiemelkedik Táncoló paraszt-sorozata, melyben az önkényuralom alatt élő nemzet lelki vívódását és szabadság utáni vágyát hitelesen képes visszaadni. 1866-ban sikeres tervet nyújt be a Széchenyi szoborpályázatra. A második fordulón - feltehetőleg a kiegyezés elleni tiltakozásul nem vesz részt. Debrecen város felkérésére megmintázza Csokonai Vitéz Mihályt. Az emlékmű kismintájában mintegy megteremti a hivatástudattal bíró magyar költők szobrászi típusát. (1866) (Az 1871-ben felavatott mű egyetlen olyan köztéri alkotása, ami életében megvalósult.) A szabadságharcban elesett bajtársai emlékére vázlatokat készít. A Sebesült zászlótartó (1869) és a Haldokló Petőfi a ciklus két kiemelkedő alkotása. Monumentalitásra való képességét kisméretű terrakottái közül az Árpád és az Aratónő példázza legszebben. 1871-ben kérik fel Petőfi pesti szobrának megalkotására. A megtisztelő feladat előtt több arcképtanulmányt, portrét és kompozíciós vázlatot készít. A költő egyéniségét és a kor forradalmi lelkületét a Talpra magyarcímű vázlata adja vissza a legkifejezőbben. (A Petőfi emlékművel, 1882-re Izsó terveinek felhasználásával Huszár Adolf készül el.) Kora jeles közéleti személyiségeiről jellemportrékat mintáz és Arany Jánosról arcképet készít ditroszárhegy márványból, ami egy tervezett panthenon részeként a Nemzeti Múzeumba került elhelyezésre. Történeti ideálarcképeket is mintáz, de ezek hatásukban nem érik el a természet után alkotott portréinak erejét. (Zrínyi Miklós költő, II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona.) Háromévi próbaidő után kinevezést nyert a Magyar Képzőművészeti Főiskola elődjébe, a Mintarajztanodába mintázást és szobrászatot oktató professzornak. Megnősül, feleségül veszi Szerdahelyi Jozefát és megépíti első műtermét. 1873-ban az Eötvös József emlékműpályázatra benyújtott sikertelen terve és egyetlen kisgyermekének halála megromlott egészségi állapotát tovább fokozta. A Szegedre tervezett Dugonics András emlékmű munkálatai közben - alig másfél évtizedes szobrászi pályafutás után -1875. május 28-án ragadta el a halál. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. - síremlékét tanítványa, Mátrai Lajos mintázta. Bár életműve torzóban maradt, szobrainak népszerűsége mindmáig töretlen.