Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

72. Házaló zsidó (Handlé) 1869. Szépművészeti Múzeum Lappang Szana Tamás, Izsó monográfusa közölte a holicsi kerámiák hangulatát idéző kis zsánerfigura képét,

1 így a háborús veszteséglistára került mű beazonosítható lesz esetleges felbukkanása esetén. 1. Szana Tamás: Izsó Miklós élete és munkái (Bp. 1897) 56. p. terrakottát?), 17,3 cm ).: „IZSÓ 1869" 73. Széchenyi István gipsz (kis) állóalakú szobra tlÄS^ 1866. töredék (töredék mérete: 57 cm) Magyar Nemzeti Galéria (Ltsz.: 3398.) 1865-ben a Tudományos Akadémia pályázatot írt ki Széchenyi emlékszobrára. A pályázatnak különös jelentőséget adott az a tény, hogy a külföldieket kizárta a részvételből, így az Akadémia célja a magyar történelem kiemelkedő egyéniségének méltó megörökítése mellett egyben a nemzeti szobrászat fellendítése volt. A 1 3 művész 20 szobra között volt Izsóé. Az első fordulóról sikerrel továbbjutott (1867), de a másodikon már nem vett részt.

1 A Feldunasori rakpartra, a Széchenyi emlékműnek kijelölt reprezentatív térre építették fel a Kiegyezés szimbólumát; I. Ferenc József koronázási dombját, ami egy egész évtizedig emlékeztetett a megbékülésre, s ez lehetett az oka Izsó visszalépésének. A nagyszerű feladat lehetőségét átengedte Engel Józsefnek, aki azzal sokszori módosítás után 1879-re készült el. E fragmentum különösen szépen sorakoztatja fel azokat a tárgyakat, amiket Izsó a Széchenyi életműre utalva komponált a lábazatra. A jelenleg töredékes alkotás 1898-ban az Ernst gyűjteményből került át állami tulajdonba. 73/a. A Széchenyi pályaműről készült gipszöntvény került a hagyatéklistára 36. számmal feltüntetve. Előbb a Nemzeti Múzeumba, később a Szépművészeti gyűjteménybe került, sott lett a második világháború martalékává. 1. Buday József: Széchenyi István gróf szobrának leírása és története (Bp., 1895.)