Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)
A Bajor Gizi Múzeum szoborparkjának dísze. a/18. Gipszmintája egykor a Fővárosi Képtárban volt. (75 cm, felirat: MEGYERI K. J.: hátoldalon „IZSÓ 1863.") 1. Schmidt Károly-Kohlmann Károly acélmetszet 1834. 2. Közölve Izsó Miklós levelei (Bp. 1958.) 60-61. p. 19. Férfiarckép (Balogh Zoltán) 1862 Magyar Nemzeti Galéria (Ltsz.: 83.88.) gipsz, medalion (35x31) cm, keretben J.: a nyak alatt: „IZSÓ 1862 ..17" Alkotó éveinek egyik legeredményesebbike volt az 1862-es esztendő. A nevével összeforrt híres portréin kívül apró gyöngyszemek is készültek ekkor. A festészetet egykoron maga is gyakorló Balogh Zoltán író 1856-ban rajzolt Izsóról egy portrét. (A kalapos arcképet Szana Tamás monográfiájában közölte. 1 ) Balogh gesztusa nem maradt viszonzatlan: Izsó reliefet mintázott kedves rokonáról, szeretett jóbarátjáról. A kitűnő szervező, a kellemes társasági ember barátságos küllemét magyaros bajusza mögé rejtett mosolya kelti. Joviális arca a fény-árnyék finom váltakozásával válik élettelivé. A keretbe foglalt, patinázott gipsz medaliont az ábrázolt özvegye ajándékozta 1879-ben az Országos Történeti Múzeumnak, majd onnan került át a jelenlegi gyűjteménybe. 1. (Budapest 1897.) 15. p. 2. Adatok művészetünk történetéhez. Somogyi Miklós: Néhány újabb adat Izsó Miklós életéhez. [Művészet, 1913. 28-31.] 20. Váradi Fekete Dezső arcképe 1862 Magántulajdon gipsz medalion 38 X 31 cm keretben J.: a nyak alatt: „IZSÓM. 1862." A kitűnő magánportré - az ábrázolt személy és a művész barátságának nagystílű bizonyítéka. Pesten a joghallgatóval Hangony és Disznóshorvát révén földieknek számítottak, társaságban gyakorta találkoztak, s többször együttesen látogattak haza. 2 A baráti arcképről a lendületében igencsak megtört magyar értelmiség rezignált életérzése árad. Az egyedi vonások már a sziluettben felismerhetők, így a művész eltekinthet a plasztikai részletektől, s az érzékenyen rajzolt körvonalon belül az idő megáll. A mitikusságot fokozza a szakáll naturája, a serkenő bajusz és a szélnek szegett fej lobogó fürtjei. A csendes ellenállás egyetlen lehetőségével éli diákéveit a vérbefojtott szabadságharc után. Az arc intellektuális ereje magával ragadja a nézőt, s valami disszonancia is árad abból. A szép arckép ebbéli képességei miatt túlnőtt az a magánportré műfaján s az oeuvre egyik fő művévé vált. A kor szokása szerint üveg alatt ovál keretben került a szalon falára, ma is így díszíti az ábrázolt leszármazottainak otthonát.
