Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

Tóth óriási jellemformáló erejével emelkedett ki a legjelesebbek közül, s ezt páratlan egyszerűséggel érte el. Arcképének minden részletéből árad ez a szuggesztivitás: Az elhangzott végszót, a tekintete szinte kíséri és kivár, hogy a megértésre adott időtöredék után a feszült csend igenlésben oldódjék fel. Küldetésének tudatában a kiválasztott ember méltóságát hordozza. Arcának tiszta szerkezete azt sugallja; a kitörő ünneplést nem érzi magáénak - köpenyének pajzsa megóvja minden hiúságtól. Az ereje teljében lévő színész lebilincselő alakításainak summázata a róla mintázott arcképben tovább él. Egykor a Nemzeti Színházban volt Izsó másik két színészportréjával együtt - jelenleg a magyar színjátszás emlékhelyén, a Bajor Gizi Múzeumban látható. 17/a. A szobor egy sokszorosított gipszpéldánya (67 cm, Jelzet: „I. M. Tulajdonjoga 1863" Ltsz.: 55.1479.) ugyanebben a gyűjteményben van. 18. Megyeri Károly 1863. ™™

n

^

75 cm Magyar Színházi Intézet MEGYERI KÁROLY Színháztörténeti Múzeuma (Ltsz.: 83.93.) j.: nincs Izsó a neves komikus Carrarai márványból készített mellszobrára a megrendelést a Nemzeti "Színháztól kapta. Az egykor igen népszerű színész alakja még élt az idős emberek emlékezetében. (Arcvonásait egy szerény grafika is őrizte.) Az ő segítségükkel portretírozta meg a mindig derűs, piknikus alkatú embert, akit Petőfi oly kedvesen énekelt meg „A tintásüveg"-ben. Az arcképszobrásznak egyrészt ki kell elégíteni megbízója jogos igényét a hasonlatosságra, másrészt ezen túl kell lépnie - ha az egyéniség jellemzésére is vállalkozni akar. Izsót tehetsége segítette abban, hogy ideális arcképeket hozzon létre: a plasztikai azonosságon túl jellemet ragadjon meg. Ő maga, 1864-ben, Megyeri portréját a Búsuló juhásszal együtt legjobb művének tartotta, amikor egy ösztöndíjra benyújtva pályázatát számba vette addigi munkáit.

2 A szépen faragott buszt nemcsak az életműnek, hanem a kor arcképszobrászatának is kiemelkedő művészi teljesítménye.