Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

a/15. Arany János mellszobra 1862 gipsz, 59 cm Felirat: ARANY J. J.: hátul: „I. M. TULAJDONJOGA 1862" Magyar Nemzeti Galéria (Ltsz.: 75.94.) A hosszúra nyúlt felkészülés keservéhez képest nem robbanásszerűen, mégis hirtelen a hazai művészet élvonalába került. Ekkor már elmúlt 30 éves, s nemhogy műterme, de otthona sem volt a közismert művésznek Pesten, ahol végleg szándékozott letelepedni. A provizórium, az újabb elnyomás a pályáján induló művész életét is megnehezítette. A küzdelmekkel és az örökös vívódással teli éveket a megcsillanó siker tette számára elviselhetővé, így Izsót végű lis a lázas alkotómunka jellemezte. Arany fejének poézisát tovább fokozta a mellszobron. A szelídség bölcsességgé érik és az egyéniség reális karaktervonásaiban a megingathatatlan intellektus jelenik meg. Műve nyitánya lett kimagasló színvonalú jellemportré-sorozatának, s egyúttal megteremtette az Arany-ikonográfia alapját, (ő maga is egy évtized múltán jónak ítélte munkáját, hiszen erről faragta ki Arany márványbüsztjét [1874], Magyar Nemzeti Múzeum díszlépcsőház galéria.) (Kat.: 15.) A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium ajándékaként került a gyűjteménybe. 1964-ben bronzöntvény is készült róla, s ez látható ma a Nemzeti Galériában. (Magyar Nemzeti Galéria, Ltsz.: 65.13.)

1 1. Közben szerepelt 1969-ben a Magyar Remekművek kiállításán. Kat. sz.: 350. Izsó Miklós követője: gipsz, 59 cm Arany János 1862 k. J:nincs Magyar Tudományos Akadémia Palotája (azonosítási szám: 749) Míg az Izsó kezéből kikerült gipszöntvények egy felvetett fejű, határozott férfiúi jellemet mutatnak, addig e kései másolatok már nem képesek visszaadni „A walesi bárdok" költőjének elszántságát. Talán már újra is fogalmazódott, vagy a sokszori restaurálás tette a plasztikát sematikussá. A variáció őrzi még azt az öltözéket, ami Izsó számára oly fontos, s ami önmagában is az ellenállást jelentette az elnyomatás korában.