Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

Férfi profil máSOlat, p., ceruza (256x19%) mm a hátlapon harcos feje (Fiatalkori rajz) Grafikai Osztály Magyar Nemzeti Galéria (Ltsz.: 1914.209.) A felvilágosult református értelmisége révén Rimaszombat különleges helyzetben volt. Az országban is egyedülállóan működött itt egy „rajzolda" - amit Plachy Ferenc állított föl. Mivel Plachynak az Elemi festészet c. könyve nem sokkal ezt követően megjelent (1859), így képet alkothatunk iskolája oktatási módszeréről. Nagy hangsúlyt helyezett a természet utáni megfigyelésekre, s az elődök eredményeinek átvételére. Izsó mindazzal a lehetőséggel élt, amit a város nyújtani tudott. A Rajztanodából háromévi szorgalmas és reményteljes munka után 1856 májusában megkapta bizonyítványát.' E korai tanulmányok a Plachy-féle iskola elvárásai szerint készültek. 1. Plachy Ferenc által kiállított bizonyítvány (MTA MTI Adattár — F C-l- 37/168) Ernst XIV. 958. A Lánchíd vámszedő fülkéinek kőfaragó munkái 1856-57 Megsemmisült 1856 tavaszán elindult Pestre azzal a határozott művészi programmal, hogy a magyar nemzeti szobrászatot megteremtse. Valószínű, Marschalkó Jánosnál kapott munkát, aki reá bízta Ferenczy István félbemaradt Kölcsey arcképét, és lehetséges, hogy a Lánchíd vámszedő fülkéinek díszeit is.

1 Kevés adat áll rendelkezésünkre erről az időről, így az sem bizonyos, hogy ábrázoló, vagy csupán dekoratív munka volt az, amivel a tehetséges kőfaragót megbízta, s ami nevével összefüggésbe hozható. A szabadságharc egykori honvéd hadnagya 1857 nyarán, baráti segítséggel jutott útlevélhez, s azzal Bécsbe utazott. Az ott dolgozó Borsos József festőművész ajánlatára Bécs ünnepelt mestereinek szobrászműtermében helyezkedettel. 1. Izsó József: Epizódok Izsó Miklós életéből c. írás alapján (Egykor az Országos Levéltár Ernst hagyaték 2508/75. sz. alatt) Soós Gyula szerkesztette Izsó Miklós levelei (Bp., 1958) című kötetben közli a már hiányos visszaemlékezést. Paripákat zabolázó csikós magas relief (Lovakat fékező csikós) (0,9x2,5) m Másodlagos elhelyezés: Pest, Semmelweis u. Vármegyeház belső udvar Az épület történetével foglalkozó kutatók, ha feltételesen is, de Izsó személyéhez kötik e művet, viszont a szobrász monográfusai soha sem említik. Elképzelhető, hogy az eredetileg a Lánchíd ábrázolás nélkül eltűnt vámszedő fülkéinek egykori dísze volt, s csupán manuálisan költhető a művész nevéhez. A kompozíció Izsó felfogásától teljesen idegen, az korai műveinek sorába sem illeszkedik be. Ugyanezen relief két másik példánya: Budapest V., Balaton u. 22. kapu feletti dísz Budapest IV., Kölcsey u. 20. sz. épületen is megtalálható