Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Idegenforgalom, látvány, vendégvárás-vendégjárás az Avason (Dobrossy István)

y kép. Az 1963-ban felavatott tv-torony kiemelkedő székely őrtorony, amelyik messze beviláglik az éjszakába, jelenti a Miskolcra érkező idegennek, hogy ez a város élni akar, alkotni tud és van olyan mutogatnivalója, amiért érdemes volt ezt a büszke tornyot megépíteni... .A városban megforduló vendégeket mágikus erővel vonzza az Avasra a zöld zsindelyes fatorony és azok, akik vesznek maguknak annyi fáradságot, hogy megmásszak Miskolc országos hírű hegységét."

21 Bár ez a kilátó Miskolc jelképévé vált, kezdetben nehezen fogadták el a városlakók. Magyarázat többféle is akadt, nehezen eldönthető, hogy ebben van-e igazság. A toronyba nem szedtek belépőt, miből levonható volt, hogy „amit ingyen adnak, azzal szemben az ember bizalmatlan". A másik magyarázat a miskolci ember jellemére (is) utal: „minek menjen fel, ha a főutcáról is láthatja". Tudniillik a „miskolclakó" életének itthontöltött részét leéli a lakása, a hivatala és a Széchenyi utca közt elterülő világrészen. „Ha a Forrásvölgy vidéke csendesen elsüllyedne egy váratlan kataklizma következtében, a Szemere utcai lakos csak az újságból értesülne, hogy a Forrásvölgy valaha is létezett volna."

22 A kilátó szakmai megítélése más volt. Korábban is, később is. Lux Kálmán a Műemlékek Országos Bizottságának akkori, európai hírű építésze amikor először látta a tornyot, így kiáltott fel: Hogy jutott eszetekbe ide építeni ezt a szörnyeteget? Tömegalakítását a szakemberek később is idegennek tartották az Avastól, olyannak, amely rontotta a műemlékek összhatását. Ebben minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy Erdély, és nem a borsodi táj építészetét juttatta az ítélők eszébe. (Hasonló stílusban készült a tetemvári Deszka-templom, amely 1938-tól áll jelenlegi helyén, s időközben elfogadta, megbarátkozott vele a hétköznapok embere.)