Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Az Avas irodalma - irodalom az Avason (Porkoláb Tibor)
8. kép. Móricz Zsigmond a miskolci múzeumban levelezés elsősorban e teória és a Nyugat-beli cikk szakmai kérdéseivel foglalkozik. Ez a szakmai kapcsolat azonban lassan barátsággá mélyül. Marjalaki például segít megszervezni a Nyugat miskolci „propaganda estély ét". Személyesen is gyakran találkoznak, különösen azután, hogy Móricz lánya, Lili 1934-ben a miskolci színház színésznője lesz. Van olyan időszak, amikor az író kéthetenként Miskolcra utazik. (8. kép) Móricz - Mórához hasonlóan - a múzeummal is szoros kapcsolatban áll. Leszih Andor visszaemlékezései szerint 1923-ban jár először a miskolci múzeumban: „Itt jártában egyik regényéhez keresett adatokat, hangulatot. (...) megnézte a gyűjteményeinket is. Valahogy megtetszett neki a múzeumi épület többszázados ódonsága (...) bolthajtásos, puritán egyszerűségében is szép helyiségei (...) Móricz Zsigmondnak valahogy megtetszett ez a hangulat, itt felejtette magát egész délelőtt és másnap is bejött." 69 Ezután még nagyon sokszor felkeresi a múzeumot, és a múzeum iránt érzett szeretetét több cikkében is kifejezésre juttatja: „Miskolc karaktertelen kis nagyváros. Utcái régiek, görbék, az óvárosok nemes patinája nélkül, élete mozgalmas, hemzsegő a világvárosok nagy aránya nélkül. (...) De van egy pontja, ahol áhítat lakik: a múzeuma. Sok vidéki múzeumocskát láttam, mindig félve néztem őket, mint Múzeum imitációkat, ez az első vidéki életkamara, mely teljes őszinteséggel hatott rám." 70 A vándor Mekka felé néz című jegyzetében pedig így fogalmaz: „Honnan tudjuk, hogy a mi Miskolcainknak nincs múltja? Az Avason megtalálták az ötvenezer éves ember nyomait; a szomszédban honfoglaláskorabeli sírmezőket leltek, ezer és tízezer sírokat. Voltam a miskolci múzeumban, ahol szent emberekkel találkoztam; egy nemzet programja lehet, amit ábrándul mondtak el, és nincs pénz a rendelkezésükre, hogy rendesen leporoltathassák a már beraktározott tárgyakat." 71 A múzeumi élmények hatására írja a látogatók könyvébe a következő verset:
