Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avasi Arborétum (Adorján Imre)

példányok esetében is külön fejezetet, ismertetőt érdemelne. A jeltáblák alapján azonban érdemes tanulmányozásukban elmélyedni, mert az igen változatos forma, szín, nagyság, növekedési erély és díszítő értékük rendkívüli sokfélesége sok örömöt nyújt az őket megismerni kívánó érdeklődőknek. A fenyőgyűjteményről néhány számszerű adat. Jelenleg 460 fenyőféle van, melyeknek nemzetségek szerinti megoszlása a következő : cédrus (Cédrus) 7 jegenyefenyő (Abies) 32 lucfenyő (Picea) 38 tűnyalábos f. (Pinus) 50 vörösfenyő (Larix) 5-féle A kerti formák gyűjteményben az alábbi nemzetségek kaptak helyet: álciprus (Chamaecyparis) 81 boróka Quniperus) 103 tiszafa (Taxus) 31 tuja (Thuja) 80-féle formában és változatban látható az arborétumban. Ritkaságunk a japáni foszlókérgű tuja (Thuja standishii) (39), mely Magyarországon gyakorlatilag nincs. Több más társával együtt Bécsből hozta dr. Adorján Imre, az Arbo­rétum Barátai Kör elnöke. Ezeket a fenyőféléket az ország legkülönbözőbb faiskoláiból, nemesítőktől, gyűjtőktől és külföldről szereztem be. Erre a gyűjteményre érdemes vi­gyázni, óvni, ápolni és ha lehet, gyarapítani, mert az itt látható növények nagy hányada kereskedelmi forgalomban nem található. Ritkaságok. A gyűjteményes kert közelebbi megtekintését szolgálja a járdalapokkal kirakott gyalogösvény, tipegő, melynek segítségével a növények közelébe férhetünk esős időben is. Ugyanígy a padokat, asztalokat, ivóvízcsapokat is megközelíthetjük anélkül, hogy földre, sárba kellene lépnünk. Itt is kérjük, hogy lehetőleg a burkolattal ellátott utakat használják, ne tapossák össze a fák körül a talajt, mert ez nemcsak esztétikailag kifogásol­ható, hanem fejlődésükben is hátráltatja őket. A fenyők és egyéb növények ültetését és gondozását dr. Adorján Imre végzi. Az arborétum keleti részén az útelágazásnál találjuk az esőbeállót (40) és közel hozzá, vele szemben, az út másik oldalán a „Szivárvány" rózsakertet (41 ), mely dr. Kovács Miklós gondozásában jött létre. Kör alakú, benne minden egyes körívben más-más színű rózsa nyílik úgy, hogy a virágzás a szivárvány színskáláját mutatja. A rózsakert mellett a gyógy- és fűszernövényt bemutató kertet látjuk. Ezt a Kocsis Pál mezőgazdasági szakkör gondozza. Ez a kertrészlet nemcsak szép, de hasznos tapasz­talatok szerzésére is alkalmas. Különösen virágzáskor nyújt maradandó élményt az út jobb oldalán, a fenyők között félkörívben telepített hangarózsa (Rhododendron) liget, mely dr. Adorján Imre gondozá­sában létesült (43). Az arborétum nyugati részén találjuk a sziklakertet, ahol a sziklakertekbe is alkalmas fenyőfajták mellett, egynyári és évelő, hagymás és egyéb sziklakerti virágok láthatók. A sziklakertet Juhász Gergely kertészmérnök telepítette és gondozza (44). Ezekben a kertrészletekben látható növényekről írásos ismertetőt nem készítünk, mert évente változó összetételben ültetik őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom