Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avasi Arborétum (Adorján Imre)

7. kép. Az arborétum alaprajza (a kisebb számok a parcellákat, a nagyobb számok a tanulmányban hivatkozott növények helyeit jelzik) A talajt, fekvést, éghajlatot, mikroklímát tekintetbe véve, a növények telepítésekor a hangsúlyt az örökzöldekre, fenyőkre helyeztem. Ez azért is indokolt volt, mert az aránylag kis terület, mindössze alig másfél hektár, nagy terjedelmű lombos fák telepítését nem tette lehetővé. Célunk az arborétum és gyűjteményes kert kialakításával az volt, hogy az érdeklődő ne csak a hazai, hanem a más földrészeken honos, messzi tájak fenyőit is megismerhesse, tanulmányozhassa, gyönyörködhessen bennük és ezáltal botanikai ismereteit, általános műveltségét, kulturáltságát emelhesse, kifejleszthesse magában a természet szeretetét, környezete megbecsülését és a készséget annak megvédésére. Erre azért is szükség van, mert az arborétum és gyűjteményes kert igen gazdag más földrészekről származó, egzotikus növényekben, fákban, melyeket egzotáknak nevezünk. Ezek érdekessé, változatossá teszik az arborétum növényanyagát és egyben tapasztalatot adnak azok hazai fejlődéséről, megtelepíthetőségéről. Fontos az is, hogy ez a növényanyag felkelti a kedvet néhány ilyen fának saját kertünkben való ültetésére és így a fajták, változatok és formák megismerése és elterjesztése közvetlenül hat a kertkultúra fejlődésére, amely szebbé, kulturáltabbá teszi a várost, környezetünket.