Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas geológiai felépítése (Hajdúné Molnár Katalin)

Az Avason előforduló negyedidőszaki kavicsos-homokos-iszapos képződmények ill. az iszapos homokliszt genetikailag értékelhető autigén és a pannon képződményekéhez hasonló csoportokba foglalt allotigén komponenseinek átlagos mennyiségi eloszlását a 8. kép tartalmazza. A rétegcsoport üledékanyagát zömében a legellenálóbb kvarcit (ill. kvarcos metamorfitok) alkotják, amik részint a Bükk kvarcos kőzeteiből, részint távolabbi - főleg metamorf - lepusztulási területről származnak. A kétségtelenül közeli, bükki eredetű mészkő és andezit kőzettöredékek alárendelt mennyiségben képviseltek az üledékanyagban. A szárazföldi üledékképződési viszonyok sokszínű, egymásba kapcsolódó mozaikjának megfelelően a rétegcsoport térben és időben (kiterjedésben és vastagságban) igen változatos litofáciesei jelenlegi ismereteink szerint csak rétegösszletekben összevontan párhuzamosíthatok, ábrázolhatók térképen, annak ellenére, hogy ez viszonylag a legjobban feltárt rétegcsoport elsősorban azért, mert építési szempontból ezeket a képződményeket kellett, illetve kell vizsgálni. Különösen jó a feltártsága a már beépített területeknek, ezek főleg a völgyeket, ill. völgykitöltéseket, valamint lankás domboldalakat jelentik, mint építkezés szempontjából elsősorban számításba jövő térszíneket. 8. kép. A negyedidőszaki képződmények 0,1-0,2 mm átmérőjű ásványkomponenseinek átlagos mennyiségei (meg].: Miskolc Építésföldtani Atlasz Magyarázó, 1979.)