Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

A lakótelep (Tóth Pál)

A lakótelep „Lássuk... mit építettünk fel az első néhány milliárdból: lakótelepeket az alacsony jövedelmű családoknak, ezek azonban a bűnözés, a vandalizmus és az általános társadalmi reménytelenség még rosszabb központjaivá váltak, mint azok a slumok, amelyek helyett valóban létesültek. A közepes jövedelműeknek is építettünk lakótelepeket, amelyek az unalom és az egyhangúság megtestesítői, hiányzik belőlük a vidám városi élet vitalitása. Építettünk luxustelepeket, amelyek ízléstelen vulgaritással próbálják enyhíteni ürességüket. Építettünk továbbá olyan kultúrközpontokat, amelyek képtelenek fenntartani egy jó könyvüzletet; közintézményeket, amelyeket mindenki elkerül, kivéve azokat a csavargókat, akiknek a többieknél kevesebb választási lehetőségük van a tekintetben, hogy hol lebzseljenek; kereskedelmi központokat, amelyek az átlagos városi üzlethálózat gyenge utánzatai csupán; sétányokat, amelyek nem vezetnek sehonnan sehová, és amelyen senki sem sétál..." (J. Jacobs) A lakótelepi koncepciók alapeszméi Távolról, este és a vonat ablakából nézve az Avason épült lakótelep impozáns látványa valódi nagyvárost sejtet. Közelebbről és napvilágnál, a busz ablakából tekintvén már sokkal lehangolóbb látványt nyújt. Egyetlen nagy felkiáltójel az egész: íme a lakótelep! óvatos becslések szerint körülbelül hárommillió ember él ma Magyarországon ebben a hagyományos és megszokott várostól szinte mindenben különböző, térérzékelésünket kezdetben alaposan próbára tevő urbanisztikai környezetben. A lakótelepen. Jogos a kérdés: mi a lakótelep? A lakótelep - telep. A telep fogalma nem új, és nem is különösebben jó emlékű jelenségre utal. Egykor valami szükségmegoldást jelentett. A telepek azoknak épültek, akiknek nem jutott jobb. Az 1925-ben kiadott Révai Nagy Lexikonban a telep címszó alatt a következők olvashatók: „...földrajzi és közigazgatási szempontból bizonyos embercsoportoknak ideiglenes lakóterülete..., valamint egy közösséggel szorosabb összefüggésben álló külön rendeltetésű lakott terület, amely különbözik a gazdasági természetű pusztától, pl. fürdő- vagy bányatelep..." Telepekről egyéb összefüggésben is beszélünk. A geológiában a telep: az olyan réteg, amely petrografikailag az őt körülfogó szomszédjától eltér. Az 1961-ben megjelent Új Magyar Lexikon címszavai között a lakótelep még nem szerepel. Helyette a lakóterület címszó került be. A lakóterület: „A település beépítési területének az az összefüggő része, amelyen a lakóépületek és az azokat közvetlenül