Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Miskolc Avas városrész településtudományi összefüggései (Horváth Béla)

- Kós Károly u. 28. Szekrényi Jenő - Kós Károly u. 17-19. KrisztikPál - Kós Károly u. 1-15. Dósa Károly - Perczel Mór utca 1-9. Pirityi Attila - Perczel Mór utca 11-33. Taba Benő A lakókörnyezet minőségének ezen változásai, egyben jó lehetőséget is nyújtanak különböző vállalkozás jellegű finanszírozásra, változatosságra. E folyamatban azonban meghatározó szerepet kellene nyújtani a zöldterületek és felületek növelésének. Különösen ellentmondásos, hogy a kifejezetten magánépítési területeken sem valósult meg kellő ütemben a növényzet telepítése. Sajátos ugyanakkor, hogy a Ruzsin-fark a legértékesebb és látványilag is meghatározó területén, csak a délnyugati oldalon fejeződött be részlegesen az építés, míg a délkeleti oldalon évek óta megkezdett (lealapozott) befejezetlen és rendezetlen terület jellemzi a helyzetet. 8. Kivitelezés Az Avas építése során a kivitelezés érdekei kezdettől fogva meghatározó szerepet játszottak. A különböző szakértők által nagyságrendekkel eltérő házgyári kapacitás meghatározásában nagyságát, mennyiségét tekintve a legnagyobb szélsőség került meghatározásra. (Miskolc városrendezési kérdései. MTESZ. 1958. kiadvány. 36 és 52 oldal.) A rendelkezésre álló kapacitás követelte a maga területeit, amelynek következménye számos kényszerlépés a városépítészeti és építészeti, az épített környezet minősége tényezőinek háttérbe szorulása volt. Továbbnövelte a feszültséget, hogy a daruzás és szintszám, a sablonpark adottságai is az egyszerűbb megoldások irányába tette érdekeltté a kivitelező szervezetet. Ezt az ún. műszaki-gazdasági normák meglehetősen merev, nagyrészt az Országos Tervhivatalban kidolgozott irányelvek tették feltétlenül betartandóvá. Ezek az adottságok még azt sem tették lehetővé, hogy az aránylag nagyszámú kisméretű lakásokat később összekötve kedvezőbb lakáskörülmények alakulhassanak ki. E tanulmány készítője számtalan alkalommal tett kísérletet a teljes áttervezésre. A városi tervosztály, a lebonyolítást a 70-es évek eleje óta végrehajtó Miskolci Beruházási Vállalat vezetői, de a politikai vezetés sem merte vállalni az áttervezés kockázatát, holott később bizonyossá vált, hogy az ütem és az előkészítés ütemeltérése mégis elkerülhetetlenné tette, hogy 1976. évben egyetlen lakás sem volt átadható. A feszültségek egyik forrása a talajadottságokban, a közmű és útviszonyokban, a későbbiekben a fűtési rendszer működőképességében és a területen az épített környezet ellen ható kivitelezői újításokban keresendő. Az Avas városrész egész megjelenése még ekkor is javítható volt. Az egész terület beépítésének végül a legnagyobb kárt a tervezői közreműködéssel, kivitelezői ösztönzésre kifejlesztett KER-VÁZ, BORSODVÁZ jelentette. Az intézmények, kereskedelmi és szolgáltató egységek, ha könnyűszerkezetből (kétségkívül drágábban), de változatosan készültek volna, és az iskolák és az óvoda-bölcsődék nem leegyszerűsítve, csaknem azonosan épültek volna, akkor az Avas sajátosan egyedi, helyi megoldást nyújthatna. Ehhez a lakásszám-csökkentésen kívül a maga idejében 10—15%-os többletköltség, ráfordítás; kevesebb kapkodás, és kényszerlépés nyújtott volna lehetőséget. Jól előkészítve, gondos terep és más mérlegelések révén a többletköltség talán elkerülhetővé, kivédhetővé, előnnvé változtathatóvá alakulhatott.