Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Miskolc Avas városrész településtudományi összefüggései (Horváth Béla)

- az intézmények és középületeknél a lakástechnológiával azonos túlsúlyos szerkezetek értelmetlen alkalmazása, a helyi gyártási kapacitások minden áron való hasznosításaként, - az épített környezet még lehetséges elemeinek, eszköztárának (fásítás, mikroarchitektúra, más növényi kultúrák stb.) mellőzése, vagy és a betervezettek megvalósításának elmaradása, - a nyugodt lakókörnyezettel szemben az „állandó építési terület" feszültségének tudatos, vagy tudatalatti, nemtörődöm fenntartása, - időben és térben kialakult aszinkron. E tényezők együttesen és az üzemeltetés feltételeinek késői megteremtése vezettek a kialakult helyzethez. Kétségtelen, hogy az Avas városrész mint új építési és lakóterület a korábbitól eltérő feladata - az előzetes jelzések ellenére - nagyobbrészt készületlenül érte a közreműködő szervezeteket és irányítókat. Az Avas városrészen alkalmazott lakóépület-panelek egyrészt az alsózsolcai házgyár első időszakának termékei (I—II. ütem egy része), másrészt (I. ütem keleti, délkeleti pontházai és a II—

III. ütem lakóházai) a korszerűsített változatok. Közben néhány épület egyedi továbbfejlesztés révén az úgynevezett „környezetbarát" megoldásokat próbálta alkalmazni, inkább látszólagos, mint valóságos (tartalmi) eredményekkel. E téren a tervezők egy része és e sorok írója is több kísérletet tett, többek között országos konferencián elhangzott korreferátum keretében. (Dr. Horváth Béla: A házgyári építési rendszer továbbfejlesztése Miskolcon - Városépítési vonatkozások. - Kézirat. 1978. 9. 30.) Külön kiemelésre kívánkozik az Avas városrész építésének és Miskolc város városépítési összefüggései. Szakemberek egy csoportja az Avas városrész nagyrészt szanálásmentes építését javasolta összekapcsolni a városközpont rehabilitációs munkáival, mintegy párhuzamosan előrehaladva mindkettő átgondolt megvalósításában. Sem az előbbi, sem az a törekvés nem volt képes megvalósulni, amely a szintszám és beépítési mód egészséges ötvözetét, a nehezebb terepviszonyok figyelembevételét tűzte ki céljául. Ezek tehát az elmulasztott lehetőségek, amelyeken természetesen nehezebben, de még mindig lehetne segíteni nehezebb gazdasági feltételek mellett, de egészséges vállalkozói szemlélet érvényesítésével. 3. Avasi műemlékek, együttesek A 80-as évek elején, hosszú évek tudatos munkájával elkészült az Avasi templom műemlék-helyreállítása és 1982. V. 16-án ünnepélyesen, közgyűlés keretében ismét működőképessé vált. Több minden történt a temető és sírkövei védelme érdekében, az átmenő feljáró utak és a vandál pusztítások továbbra is napi gondot okoznak. Az Avas alatti műemlékek felújítása érdekében semmi nem történt. Egyes épületek lebontásra is kerültek és a helyükre épült újak hirdető berendezéseikkel, sajátos hivalkodást mutatnak villogó reklámberendezéseikkel. Az Avas alatti terület a déli tehermentesítő út Szinvaparti, fölötti kiépítésével sokkal inkább átjáró, mint pihenő, megállító jelleget kölcsönöz e páratlan értékű területnek.

3