Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Az Avas topográfiája és toponímiája a XIV-XVII. században (Gyulai Eva-Tóth Péter)
deák voltak. A prédikátor egy gönci hordó bort - amely abban az időben 18 forintot ért - adott a pincéért, de ráköltött még 28 forintot és 50 dénárt: nagyobbra ásatta ugyanis, továbbá küszöböt és ajtót csináltatott rá. 157 Összefoglalva az elmondottakat : az eddig feltárt, s az előzőekben számba vett adatok arra utalnak hogy az „avasi pincék" helye, vagyis a város felé néző hegyoldal a 17. században, illetve az azt megelőző időszakban toponímiai szempontból két, egymástól élesen és határozottan elkülönülő területből állott. A keleti részre az a jellemző, hogy az itt található építmények - pincék - helyzetét a valamilyen tulajdonnévvel megjelölt helyekhez való viszony alapján írták le (Szent György alatt, Papszer felett stb.), továbbá, hogy itt alakultak ki az önálló földrajzi nevek azoknak a helyeknek a megjelölésére, ahol a mondott építmények álltak (Hóhérbástya, Angyalvölgy). Ezzel szemben a terület nyugati részén az egyetlen viszonyító pont (a Jézus kútja) mellett az Avas név dominál: a pincék ennek a nagyobb helynek az egymástól megkülönböztetett részein (oldalán, végén, farkán és völgyében) voltak találhatók. Mindezek alapján arra kell gondolnunk, hogy korszakunkban az embereknek más volt a viszonyuk a két - ma egységesnek látszó - területhez, a toponímiai különbözőség tehát más, például hasznosítási különbözőségeket is takar. Ennek igazolására az Avas név további előfordulásainak a vizsgálata nyújthat alkalmat. 3. Az Avas név előfordulásai Ha a pincékkel kapcsolatos előfordulásokat nem számítjuk, az Avas név nem túlságosan gyakran bukkan fel a forrásainkban. Az Avas fark - ahol, mint láttuk, a 17. században már nagyon sok pince volt - neve először 1595-ben jelenik meg: ekkor Borlók Mátyás vallott örököt egy itteni szőlőről Esztergályos Lukácsnak; ez a szőlő az örökvallás idején Pap Balázs kezénél volt. 158 Az Avas hegy összetétel első felbukkanása a korszakunkban 1647-ből való : Török János ellenezte ekkor azt az itt fekvő szőlőt, amelyet Szabó Erzsébet hagyott a deákoknak és az iskolának, majd a deákok akaratából és beleegyezéséből Nyilas Jánosné Szinay Balázsnak; az ellenzés oka az volt, hogy Török János is birtokolt itt szőlőt, s a szomszédság jogcíme alatt ő akarta megszerezni azt, amelyiket ellenzett. 159 Az 1702. évi összeírás készítője pedig a 18. kötélhez tartozó telkekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy pertinentiái között gyümölcsöskert is van, amely az Avas hegy alatt fekszik. 160 Az Avas vége helymeghatározásra 1630-ból való az első adatunk: ekkor 2abary Péter vett itt egy irtványföldet Szabó Mihálytól, amely irtványnak a szomszédja az egyik oldalról Otrokocsi Mátyás szántóföldje, a másik oldalról pedig a cserje - tehát egy mezőgazdaságilag hasznosítatlan terület-volt a vásárlás idején. 161 Az Avas előtt helymeghatározással 1666-ban találkozunk; 162 ezen a területen is szőlőművelés folyt. Az 1702. évben készült összeírásban tűnik fel a Kis Avas előtt névalak; az összeíró egy ortvány helyét határozza meg ezzel a névvel, s elmondja, hogy az ortvány a Meggyesalja utcában lakó Varga Mátyás telkének a tartozéka - valószínűleg nem eshetett tehát messze ettől az utcától. 163 A következő helymeghatározás, az Avas alatt - amely talán összevethető a fentebb vizsgált Avas hegy alatt formával - minden, általunk feltárt esetben kertekre vonatkozik: 1610-ben Lukács kovácsnak volt itt kertje Lakatos György és Mádai Márton kertjének a szomszédságában; 164 1616-ban Seres Lukács adta el itteni, egyébként Borbély
