Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Mindszent egyházi műemlékegyüttese (Dobrossy István-Kárpáti László)

A római katolikus templom A mai mindszenti templom helyén állt kápolna meglétére 1507-ben két adat is utal. Az egyik szerint a miskolci illetőségű Szirmay Mihály és Horváth György az egri káptalan előtt Jenke nevű pusztájukat ajánlották fel a miskolci Mindszentoltár igazgatójának, hogy ennek fejében heti egy misét szolgáltassanak halottaikért.

4 A második említés a Mindszentek ispotály templomáv A kapcsolatban történik, s II. Ulászló 1507. október 9-én kelt oklevelében található. Eszerint a király „zalaházi Zalay Tamás mesternek, miskolci plébánusnak és utódainak a plébánusságban bizalmat adott, hogy a Mindenszentekről nevezett és a Szentgyörgy vértanúról, valamint a Mihály arkangyalról, úgyszintén a Szent Istvánról nevezett egyházaknak, azok kápolnáinak és oltárainak vezetését jus patronátusi joggal arra alkalmas személyeknek adományozhassák."

5 A dokumentum az ispotály meglétére és a templomocska hozzátartozására utal. Fontos az a körülmény, hogy Mindszenten napjainkban is áll a barokk kori ispotály, bemutatására a későbbiekben térünk ki. E két dokumentum alapján talán feltehetjük, hogy a kápolna a 15. században, elképzelhető, hogy annak utolsó harmadában épülhetett. Szerepe a tapolcai apátság épületeinek 1531-1537 közötti többszörös lerombolását követően, a 16. század második felében növekedett meg. Ebben kétségtelenül szerepet játszott az, hogy a reformáció térhódítása ellenére a katolikus hiten maradt családok kiűzettek és kiköltöztek Miskolcról, s a város akkori peremén, a mindszenti kápolna környékén telepedtek le. A kápolna 16-17. századi működésére kevés, elsősorban közvetett adat utal. Ezek közül is figyelemre méltó az, hogy Fáncsy Borbála, a diósgyőri vár és tartozékainak zálogbirtokosa és egyben a tapolcai apátság kegyura „elfoglalta", „elszakította" az avasi (de akkor már protestáns kézen lévő) egyháztól a kápolnát, majd ezt követően, 1562-ben felújította, átépíttette azt. Az átalakításokkal párhuzamosan, vagy azt követően egy plébánost is rendelt az épülethez.

6 Miskolc egyháztörténetének szakavatott kutatója, Marjalaki Kiss Lajos megállapítása szerint ez az adat a kápolna meglétére és működésére vonatkozó, azt bizonyító legutolsó hiteles dokumentum. Jegyzeteiben és nyomtatásban meg nem jelent kézirataiban megállapítja, hogy ez a 15. században épült kápolna a Fáncsy Borbála-féle felújítást követően nem sokkal, de legkésőbb a 16. század végén - „miután nem volt rá szükség" - megszűnt, lassan elenyészett.

7 Marjalaki Kiss Lajos ezt a megállapítását minden bizonnyal arra alapozta, hogy Fáncsy Borbála 1563-ban meghalt. Halála pedig a miskolci szűk körű katolikusság legvégső bástyájának összeomlását jelentette. De valójában elenyészett-e ez a kápolna? Marjalaki Kiss Lajos feltételezése, azaz a kápolna 16. századi megszűnése mellett szól a reformáció gyors térhódítása, ill. győzelme településünkön, majd az apátság önállóságának megszüntetése és a szendrői uradalomhoz történő csatolása. E megállapítások értelmezése során nagyon lényeges az, hogy 1564-ben a diósgyőri koronauradalomnak Perényi Gábor személyében olyan új zálogbirtokosa lett, aki a reformáció terjesztésének nemcsak régiónkban, hanem országos vonatkozásban is kiemelkedő személyisége, zászlóvivője volt." Perényi sem a tapolcai apátságnak, sem a mindszenti kápolnának nemigen adhatott támogatást. Kegyurasága és kapcsolata jobbára kimerült az apátsági javak, jövedelmek élvezetében. A kápolna történetét ezek mellett még számos más tényező is alakította. Közvetlenül az, hogy Mindszent a reformáció győzelme után egy református közegben továbbélő katolikus szigetté, kápolnája pedig a protestánsok szemében kihívó katolikus objektummá vált. Közvetve pedig mindenképpen hatással volt Mindszent történetére az, hogy 1596-tól, Eger török kézre kerülésétől