Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Mindszent egyházi műemlékegyüttese (Dobrossy István-Kárpáti László)

Mindszent egyházi műemlékegyüttese A

z Avas északkeleti oldalán közel tíz holdnyi középkori eredetű birtokon épült ki Mindszent község. A mindössze két utcán lakó zsellérnépességet magába foglaló település 1724-1880 között Miskolctól közigazgatásilag független, önálló életet élt. Ekkorra a város körbeépítette, „bekebelezte", s ez volt megszüntetésének hivatalos indoka is. Lakosságának első hiteles összeírását 1645-ből ismerjük. Ekkor 16, 1652-ben 19 családot írtak össze, de az önállóvá válás idején sem haladta meg az itteni lélekszám a száz főt. A 19. század elején két és félszázán, a század közepén pedig már hétszázan lakták a települést. Pontos indokot, magyarázatot nem találunk arra, hogy miért csökkent 1854/56 között 718-ról 575-re, majd 1867-re 191 -re a lélekszám. A kiegyezéstől az önálló település megszüntetéséig 160-210 között változott az ittlakók száma.

1 A népességmozgás állandó települési határok között történt. Mindszent határait térképi ábrázolásokból és peres, határperes iratokból egyaránt ismerjük. Ennek jelzésére évszázadokon keresztül határkövek szolgáltak. Egy 1695-ben készült jegyzőkönyvből, 105 évesnek írt tanú vallomásából tudjuk, hogy „Köteles János háza előtt az Utcza közepén ki láttzott az földbül az kü (ti. határkő), hacsak a Verem ásók bé nem takarták. Attul az kőtül fogva Penig nap kelet felől, az Fehér Márton házának az közfala volt az határ az város árka felé fel Mindszennek."

2 A Miskolccal való egyesítés után vámház és a mellette elhelyezett jelzőtábla mutatta a határt. A vámház épülete Miskolc határának beépítésével folyamatosan távolodott a város történeti határától a csabai út mentén.

3 Az utolsó miskolci vámházat a mai Petneházy bérházakkal szemközti oldalon tudtuk azonosítani. Maradványai az avasi lakótelep első ütemének építését megelőző szanálások során az 1960-as évek legelején tűntek el. Alábbiakban az egykori Mindszent község napjainkban is létező egyházi építményeit, objektumait mutatjuk be. így Szt. Péter és Szt. Pál apostolok tiszteletére emelt, nevezetesen a középkori kápolna romjain 1728-1743 között épült római katolikus templomot, az 1738-ban felállított, de azóta többször is helyet változtatott ún. Csupros képet, az 1778-ban épített plébánia épületét, majd a szegények ápoldáját, amely mostani alaprajzát 1765-ben nyerte el. A Kálvária-domb és építményeinek története 1863-tól követhető nyomon. Természetesen vázlatosan szólunk a mindszenti temetőről, az itt található jelesebb síremlékekről, azokról a személyiségekről, akiknek a neve, tevékenysége összekapcsolódott Miskolc történetével.