Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Idegenforgalom, látvány, vendégvárás-vendégjárás az Avason (Dobrossy István)
6. kép. A Jézus kútját idéző egyetlen fotó {felv.: Pál /., 1960) történt. Ismét újra születtek a vízszakértők, akik tudták mitől olyan páratlanul jó ez a víz. Az oka egyszerűen az volt, hogy tiszta, jobb, mint a Tapolcáról csöveken érkező klóros víz. Az embereket próbálták úgy is távol tartani, hogy azt terjesztették, a temetőn szivárog keresztül a víz, azért ilyen, de eredménytelen maradt ez is. Érdekes esemény volt, hogy 1934-ben a környéken lakó nők külön mozgalmat szerveztek, felkeresték a polgármestert, hogy városi segítséggel tisztítsák ki újra a kutat és környékét. A sajtóban nem kis iróniával jelentették meg, hogy a hivatal ezt meg is tette, „mert ha a miskolci polgár fizeti a vezetékes víz díját, akkor nyugodtan ihatja a kútvizet." 34 A récens gyűjtések és Török István visszaemlékezései szerint a második világháború idején, de azt követően is gondosan óvták a mindig bő vizű forrást „1956-ban is sorba álltak a környék lakói. A vadgesztenyefákkal övezett forrás-körüli kis liget enyhe üdülést jelentett a nyugalmat kereső és pihenésre vágyó, arra sétáló miskolci polgároknak." 35 Az 1960-as években én magam is gyakorta megfordultam erre. A temetőbe virágot locsolni, vizet mindig innen vittünk. Akkor még gondozták, s hozzáférhető is volt. (Ezt az állapotot érzékelteti az a fényképfelvétel, amelyet Pál István készített 1960 körül, s valóban várostörténeti kuriózumnak számít ma már, 6. kép.) A kút 1992-ben már nincsen meg, de egykori vizéről több legenda forgott (és forog) közszájon. Az időhöz nem köthető történetek egyike szerint a beteg embernek 13 pohárral kellett meginni belőle, s ezt követően meggyógyult. Más szerint a beteg ember felesége korsóval ment a kúthoz, de a víz pirossá változott. Megváltozott az illata, olyanná lett, mint a vér. A beteg meggyógyult, s így terjedt híre, hogy Jézus vére gyógyította meg. Ezek, s még valószínű számos más igaznak tartott történet élt az emberek között, de a
