Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Az Avas topográfiája és toponímiája a XIV-XVII. században (Gyulai Eva-Tóth Péter)
gazdálkodás, utak és más fontos - a közösség számára megnevezést kiérdemelt - tényezők szempontjából lényegtelen volt. Ez a helynév is a 16. században jelenik meg: 1544-ben a királyi adóba a Meggyes alja 22 forintot fizet 88 . Ezekben a legkorábbi adóösszeírásokban a Meggyesalján a jobbágytelkek mellett zsellérportákat is összeírtak. A Városkönyv legkorábbi adatai között is megjelenik egy Meggyesalja ház 1585ben 89 , illetve egy itt épült kőház adásvételéről is értesülünk 90 1596-ban. 1598-ban szintén ház-adásvétel a bejegyzés tárgya, melyből a 16. század végi nyelvi alakot ismerhetjük meg 91 : „Jöve mielőnkbe Bakos Balázs és (a) Meggyes alól Bencsik Szabó János, és Bakos Balázs tőn vallást mielőttünk, hogy ő neki volna egy háza (a) Meggyes alatt ugyanazon Szabó János udvarában." Szintén a Meggyes alatt van Dob András háza, melyet a győri Bak Mihály ellenez 92 . Egy 1614-ben kelt oklevél a területet Meggyes al néven nevezi meg 93 , ahol Haller György zálogbirtokos földesúr Orosz Mátyás nemes ember házát menti fel a feudális szolgáltatások alól. A leggyakoribb megnevezés azonban a 17. századi jegyzőkönyvekben a Meggyes alatt?* 1618-ban egy Meggyes aljában épült házat elleneznek. 95 A Meggyesalja utca (piatea) elnevezés is a 16. századra megy vissza. Rudolf király 1586-ban jóváhagyja Paksy Tamás deák telekvásárlását a „Medgyes alja utcában" (piatea). 96 1607-ben homonnai Drugeth Bálint inskripciós levele Nagy János és örököseinek szól egy házhelyről a Medgyes utcában? 7 A Kötelkönyv melléklete 1614 és 1637 között 8 házhelyről közöl inskripciós levelet a Medgyes ally a utcában 91 , bizonyítva, hogy ez volt a 17. század első felében a legelterjedtebb megnevezés. A számos ilyen típusú oklevél igazolja Marjalaki Kiss Lajos kutatásait, aki ennek a - meggyes kertekkel és a Szinváig húzódó kenderföldekkel tarkított - területnek végleges betelepítését a 17. századra teszi, ö különbözteti meg először a Meggyesalját a Meggyesalja utcától is, az előbbin jobbágy-, az utóbbin zsellértelkeket lokalizálva. 99 A Szinvához közelebbi utcán húzódtak a jobbágytelkek, följebb, a hegy felé párhuzamosan a zsellersor. Az alsó utcában kúriák - a jobbágyi szolgáltatás alól mentesült - kőházas porták is álltak. A két utcát a Kötelkönyv is megkülönbözteti: a Medgyes Allyához tartoznak azok a jobbágytelkek - szám szerint 24 -, amelyek közül csak ötnek(!) volt pertinenciája. 100 A Medgyes ally a uttza pedig 16 telkes, ezekből csak háromhoz tartozik kültelek is. 101 8 zsellértelek mellett kert és kenderföld is van itt, hiszen a hegy és a Szinva közé eső terület fontos terrénuma volt a beltelki kertgazdaságoknak. A Meggyesalja lokalizálását segíti egy 1623-ból való jegyzőkönyvi adat 102 : „Bányai Gergely unokája, Peti ellenzi az Meggyes alja végin való irtványt, melyet bír Szepesi János az Szinva mellett " A terület másik - keletre eső - végét egy 1634-es inskripciós levél határozza meg topográfiailag 103 , melyben bedegi Nyáry István a diósgyőri lelkésznek, Padányi Mihálynak ad egy „zsellér pusztát, ki neveztetik Szíjgyártó Bálint pusztájának, mely vagyon Miskolc városában Medgyes alja nevű utczának alsó végében az templom felől, kinek napkeletről Pongrácz István, napnyugotról Lantos Balázsné házai vannak szomszédságiban." Szintén inskripciós levél őrizte meg az utca kapujáról {végéről, kijáratáról) szóló topográfiai adatot 104 : Bedegi Nyáry István 1624-ben a „Medjes allyay utza kapuján kívül való Pap György és Ciros Péter pusztáján lévő kis gyümölcsös kert"-\éi adja Pataki Istvánnak.