Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Idegenforgalom, látvány, vendégvárás-vendégjárás az Avason (Dobrossy István)
nek nemcsak idegenforgalmi, hanem fontos ipari, kereskedelmi szerepet is szánt az országos elképzelés. 2 Az Avas-koncepcióba szervesen illeszkedett a legfelső platón kialakítandó szabadtéri színpad gondolata, a templom alatt pedig - egy Halászbástya-szerűén kiképzett platónaz első világháború áldozataira emlékező „Hősök emlékműve". A nyári programok vonzotta több tízezerre tervezett vendégsereget nemcsak a magánpincék, hanem a korcsmák és vendéglők elégítették, szolgálták volna ki magas színvonalon. Gondolva a túrázók hadára, turistaszálló is szolgálta az idegenek elhelyezését. Ez volt vázlatosan az „Avas-koncepció", amelytől komoly bevételt remélt a város. A keretet pedig először 1934-ben a Miskolci Hét megrendezése jelentette. S hogy mennyire vendégcentrikus volt a városi gondolkodás, kitetszik a korabeli sajtóból is, amely úgy fogalmaz, ha nem Miskolcon lenne az Avas, hanem innen 80-100 kilométerre és meg kéne mászni, minden miskolci ismerné. De így, hogy itt van, a miskolciak számára nincs benne semmi érdekes. Érdekes annak az idegennek, aki a Tátrát akarja látni. 3 (Persze a miskolciakat egyáltalán nem dicsérő cikkíró nemcsak a hegyre gondolt, hanem a domboldal Tátra vendéglőjére, amely az Avas egyik legismertebb vendéglátóhelye volt.) Alábbiakban e gondolatkör elemeit kívánom bemutatni. így a kilátók történetét, az avasi közlekedés kialakításának gondolatát, a szabadtéri színpad és a hősök emlékművének tervezetét, de ide tartozik a Jézus kútja története is. Végűi a vendéglátás színtereit: a pincéket, a korcsmákat, a kifőzdéket és a vendéglőket tekintem át, dokumentálva napjaink állapotát, s rögzítve a jelenleg működő vendéglátóhelyeket is. Az Avas kilátóinak története Az avasi kilátókról 1972-ben írta Komáromy ]., hogy „az elsőt 1906-ban régi, elfeledett miskolci ácsmester rótta össze négy legénnyel. Rákóczi-toronynak hívták. 12 méter magas, tetején lőrésszerű kiképzéssel. Belsejébe és tetejére csak húsz embert engedtek fel egyszerre. Ez az alkotmány 1925-re életveszélyes, rozoga lett." 4 A kilátó gondolatát az 1894-ben alakult Borsodi Bükk Egylet fogalmazta meg 1901-ben. Az Avas legszebb platóján szándékoztak felállítani, s az összeg előteremtésére a Népkertben nagy táncmulatságot szerveztek. 5 1904-ben már úgy folyt a gyűjtés, hogy Rákóczi Ferencnek állítanak emléket a kilátóval. Ez már egybeesett azzal az elképzeléssel, amely Rákóczi (és bujdosó társai) hamvainak hazahozatalát tűzte ki céljául, s az országos ünnepségen kívül helyi megmozdulásokat is feltételezett. A várost - ennek ellenére - felkészületlenül érte Wekerle Sándor miniszterelnök üzenete, amelyben Tarnay Gyula alispánt arról értesítette, hogy a hamvakat szállító vonat október 28-án éjjel Kassára menet Miskolcon is megáll. 6 A helyi lap ezt 1906. szeptember 30-án tette közzé, tehát az esemény megszervezésére már egy hónap sem maradt. 7 Miskolcon a Szemere-szobor avatására készültek, aminek október 21-re, majd 28-ra tervezett leleplezését emiatt november 3-ra módosították. 8 A hamvak miskolci fogadását, a város és a vármegye részvételét a kassai szertartáson Gyulai É. tanulmányából ismerjük. 9 Témánkhoz kapcsolódva figyelmet érdemel az a közlése, amely szerint először az Avas-tetőn felállított Rákóczi-tornyot világították ki több száz mécsessel, majd az Avas több más pontján is fellobbantak az öröm és emlékezés lángjai. A korabeli sajtóra hivatkozva írja, hogy a Rákóczi-toronyból káprázatos tűzijátékot tartottak. 10 A tájékoztatás azt bizonyítja, hogy az Avason, a Horváth-tetőnek