Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Az Avas topográfiája és toponímiája a XIV-XVII. században (Gyulai Eva-Tóth Péter)
Torony ally ai taxások 7 ''. Ezt a feltevést erősíti Marjalaki Kiss Lajos - forrásadatokra nem hivatkozó - véleménye is, amikor a miskolci zsellérsorról ír 78 : „A Papszer, Tót utca = Toronyalja és Peceszer három zsellérsorán 1563-ban 53 zsellértelket írtak össze." A papszeresi és Tót utcai zsellértelkek területén a 17. század folyamán a város tanácsa több ízben adományoz telket vagy kertet. 1613-ban „Köteles Jakabnak adtunk egy darab földet Tót utcában kertnek, míg ember nem száll reá, ahol penig valaki házat akar rajta építeni, tehát kezéből kibocsássa." 79 A kertnek (az appertinenciális gazdálkodástól elváló, vagyis nem dézsmaköteles földnek) adott helyről le kell majd mondania a művelőnek, ha valaki házépítés céljával jelentkezik rá a tanácsnál. 1634-ben háromszor is adnak házhelyet a Papszeren 80 , 1636-ban a Tót utca végiben és a papszeresi Tót utcában juttat a tanács házhelyet. 81 A 17. században a mai Papszernél is nagyobb területet - tudniillik a Mélyvölgy utcát, valamint a Kandia és Rákóczi utca bizonyos telkeit - magába foglaló soron a város jegyzőkönyve csak 1632-ben említi először, mint itt álló épületet a prédikátor házát, a parókiát. 82 „In anno 1629. Jőve mielőnkbepapszeresi Szabó Péter, csabai Péntek Andrásné fiára és lányára ellenzetté azt a házat, melyben lakik mostan ugyanaz felül megnevezett Szabó Péter, melyet midőn törvény szerént a miskolci praedicator házánál meglátogattunk..." A prédikátor háza itt tájékozódási pont a Papszeren. Erről az épületről tudjuk, hogy a középkortól kezdve nem változott a helye, hiszen 1773-ban az új lelkészlak építésénél írják, hogy azon az „utcán, mely egykor Szent István király miskolci plébániaegyházához tartozott alapítványilag,... s amely közönségesen Pap-szer néven hívatik, a miskolci helvét hitvalláson lévő lakosok... házat emelnek a régi helyén " (in loco quidem prioris). A plébános ill. lelkész házát évszázadokig nem nevezték meg topográfiai pontossággal, hiszen egyedisége miatt csak önmagát jelenthette. Míg a miskolci polgárok házát, javait topográfiai adatok kíséretében közlik a források, hiszen ezekből több is van, az egyedi épületeknél erre nem volt szükség. A Papszer egyik érdekes fekvésű, a forrásokban több ízben felbukkanó telke az, melyet Varga Demeter vett itt 1634-ben 83 , s melyért negyven magyar forintot fizetett. 1640-ben ugyanerről a telekről megtudhatjuk egy jegyzőkönyvi bejegyzésből, hogy hat(!) másik telekkel szomszédos a kertje 84 : „Mivel Izsó Gergely, Szigyártó Albertné, Forgó Tamás, Búza Mihály, Haller Sámuel ő nagysága és Domik Márton fundusai szakadnak meg az papszeresi Varga Demeter kertén, mivel pusztulásra hanyatlott volt ő kegyelmek felől az sövény s Varga Demeter nem akarván keríteni, hanem ő kegyelmek törvény szerént megláttatván, lött ilyen törvény benne: hogy Varga Demeter mindenik kertnek az felét-felét tartozik felkentem, felét penig a gazdák tartoznak keríteni." Ugyanezen ház és telek kapcsán a város jegyzőkönyvében feljegyeztetett, hogy miiyen feudális szolgáltatásokkal tartozik tulajdonosa 85 : „Anno 1634. die 28. Februarii. Varga Demeter az mely házat vett Papszerben Hajdú Mihálynétul, mivel hogy ő néki más háza is vagyon, hogy az tanács kezénél hagyott, tött ilyen fogadást az tanács előtt, hogy ő minden esztendőrül esztendőre olyan embert tart az házban, az ki mind az egészet, járás szerint való szolgálatot, s mind peniglen az magyar úr dolga szerint jámborul, minden veszekedést hátra hagyván megszolgálja, az reá vetett török adót is azon jámborul megadja. Az hol peniglen hogy puszta maradna valamikor történet szerint, mind Egré, s mind az magyar úr szerére attul a háztul is igazán szolgál és az adót is jámborul, esztendőrül esztendőre megadja. Az hol penig ezekben valamikor hátra állana, tehát az miskolci tanács azt a házat annak adja Varga Demeter ellen, az kinek akarja."
