Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas irodalma - irodalom az Avason (Porkoláb Tibor)

2. kép. Lévay József János és Gyulai Pál barátja, Lévay József, a költő és alispán, aki - hallom - 95 éves koráig fel-feljárt még hegyi borpincéjébe, a <kőlikába>, ahogy akkor mondták." 33 (2. kép) A Szabó Lőrinc által emlegetett barátok, Arany és Gyulai is megismerkednek - Lévay vendégeiként - az avasi pincék páratlan hangulatával. A baráti kör másik jeles esztéta-literátora, a pataki kollégium professzora, Erdélyi János is gyakran megjelenik Miskolcon, és ezek a látogatások gyakran avasi pincézéssel végződnek. Az egyik ilyen pincelátogatásra így emlékezik vissza Lévay: „Erdélyi János (...) leginkább az egyházke­rületi gyűlések alkalmával fordult meg Miskolcon. Én különösen szerettem és becsültem őt s igyekeztem szívesen látni. Emlékezem, hogy egy ízben néhány barátunk társaságában pincei vacsorával vendégeltük őt. Víg társalgás, poharazás és dalolás közt folyt az estve, Erdélyi gyönyörű ezüstcsengésű hangjával mestere volt a magyar dalnak. Késő éjjel, szép nyári vagy tavaszi holdvilág mellett ballagtunk hazafelé az Avasról, megálltunk egy dombtetőn s az alattunk nyugodtan elterülő város felé fordulva; gyönyörű összhangban zengtük el, már nem tudom, Arany vagy Csokonay egyik bús dalát." 34 A Lévay-féle avasi asztaltársaság soha nem zárt baráti körként működik, a „tagság" az évek során alaposan kicserélődik, az összejövetelek sem rendszeresek, inkább egy-egy különleges alkalomhoz, egy-egy kedves barát érkezéséhez kötődnek. Ennek a laza baráti társaságnak egyik meghatározó tagja: a Gömörben lelkészkedő Tompa Mihály. Tompa viszonylag gyakran jár Miskolcon, látogatásait - a Lévayhoz fűződő barátság mellett ­hivatalos ügyeinek intézése és a gazdálkodáshoz, háztartáshoz szükséges dolgok beszer­zése teszi rendszeressé. „Évenként egyszer-kétszer lejött hozzánk. Lehozták dolgai, apró házi szükségei, melyeket innen elégített ki, lehozták a barátság örömei, melyeket társasá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom