Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas ábrázolása a hazai tájfestés tükrében (Goda Gertrúd)

10. kép. Imreh Zsigmond: Miskolci városrészlet, 1941 felismerhető, konkrét városképet is nyújtson, ő a mondandó érdekében művészien ki­emel és elhagy, s a látvány jellegén nem változtatva újrakomponálja azt. Birtokában volt a képi kifejezés valamennyi eszköztárának. Munkáival a hazai művészek élvonalához először kapcsolta városunkat. 24 Felvetődik a kérdés: lehet-e egyáltalán az Avasról, mint ihlető tájról akár Miskolc város művészeti életén belül is külön fejezetet nyitni? - Szinte lehetetlen. Hisz ahogyan évezredekkel ezelőtt a település létrejöttének feltétele volt e geológiai képződmény, ugyanúgy a városokat megörökítő művészek a veduták rajzolásakor kiinduló pontnak tekintették eme lenyűgözően szép természeti formát. Mára az Avason és annak építmé­nyein Miskolc látványkarakterét meghatározó képi motívumokat ismerjük fel, melyhez vissza-visszatérnek az itt élő művészek, s ami az idelátogató festőkre is leginkább inspi­rálólag hat. Hiszen az Avas a túlépítettség ellenére még ma is megkapóan szép. Hol a haragos zöldbe, hol az ünnepi fehérbe öltözött meredek északi oldalával üdvözli az Alföldről érkezőt, s nyújtja kelet felől évszázadok óta az azonos látványt - lekopott platójára állított rotundájával, Szt. Mihály, Szt. György kápolnáival, majdan később kilátóival. A történelmi belváros rendezésével az Avas alján Közép-Európa egyik legszebb terét sikerült kialakítani (Erzsébet tér). Impozáns látvány nyílik a még emberléptékű hegyre, s az oldalán felvezető lépcsősor a figyelmet a teret vizuálisan lezáró templomra irányítja. A csodálatos természeti adottságot kihasználva építették meg az egymással harmonikus egységet képező házakat, bár a fürdő kupoladísze alakjában ellentétes a harangtoronnyal, - mégis esztétikus látványt nyújt a harmadik merész formával, a Hofer Miklós által tervezett kilátótoronnyal együtt. A három építészeti korszak példás összebékítésének szép példájaként. A tér középpontjába az 1898-ban felállított Kossuth-szobor került; Róna József alkotása. Ez még ünnepibbé teszi a látványt, s utal a város történelmi hagyományára, - amire a Palóczy-, s a Szemere-obeliszkok is naponta figyelmeztetik a járókelőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom